Az igazi ünnep az mindig szép és oly megható,
szívet, lelket felemelő, szeretettel tisztító.
Érinthet sokakat, lehet az nemzeti, vallási,
de szűk körben is lelkesíthet, miként a családi.
Várni, vágyni és a napokat egyre csak számlálni,
és amikor elérkezett, szívünk, lelkünk kitárni.
Ilyen az igazi ünnep, azt feledni nem lehet,
ezek teszik méltóvá, élhetővé az életet.
A hétköznapok jönnek és gyorsan el is szaladnak,
olyan a léted, mint amilyen egy fotószalagnak.
Kell a megállás, csodavárás, az a néhány ünnep,
amikor szíved, lelked megpihenhet, felfrissülhet.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben - édesanyám távozása után - űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen - Solymáron - élek.