ugye, jó lesz így?

Jutkának (alias Cica)                                        

 

…egy parasztházban megszállni,

jót kajálni, a szénában aludni,

reggel jó hideg, friss vízben mosdani,

friss tejet inni friss kenyérrel, és boldognak lenni!

 

(nem véletlenül friss minden,

frissen te is sokkal szebb vagy,

és minden vidámabb!)

 

erdőben császkálni,

az állatokat lesni,

virágokat és szamócát szedni,

közben szamócás száddal csókolózni!

 

zöld fűvel meztelen testedet takarni,

öledbe kicsi, alig repülő madárkát tenni,

hajaddal játszani, szemeddel beszélni!

 

ugye, jó lesz így, kedvesem?

 

egymásra gondolni és egymásnak élni,

a másik örömét keresni, meglelni,

boldogan egymással egymásban pihenni!

 

szeretve szeretni,

csókolva csókolni,

ölelve  ölelni,

szorítva szorítni,

 

megenni,

felfalni,

elmenve

maradni,

 

és sohasem meghalni!

 

1974.11.16., 18 évesen

további írásaim: Irodalmi Rádió | ivantsygabor (irodalmiradio.hu)

 

Ivántsy Gábor
Author: Ivántsy Gábor

Már kisiskolás koromban is szerettem írni, aztán, ahogy a párkapcsolatok is beköszöntöttek, ez a késztetés jócskán felerősödött. Középiskolásként szerettem meg az irodalmat, s persze annak is leginkább a szerelmes – érzelmes ágai-bogai álltak közel hozzám. Írásaim zöme a hetvenes években, másik része a közelmúltban született, bemutatkozásként, s egyben „Ars Poetica” -ként a mostaniakból idézett, különböző hangulatú gondolatom szolgáljon: …” nem vagyok író. bár írok néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok költő sem. bár költök néha én is, ugyanúgy, mint mások és nem vagyok színész sem. bár színlelek néha, ugyanúgy, mint mások. és nem vagyok fájó seb sem, bár vérzek néha én is, ugyanúgy, mint mások nem vagyok senki sem. bár, vagyok Ember néha, ugyanúgy, mint mások, és nem vagyok semmi sem. bár Ember vagyok néha. én is. ugyanúgy, mint mások…” —————– …” érezni akartam, átélni, mint éltem, kíváncsi voltam, milyen volt az érzés, amit átéltem, akkor, amikor megéltem csak akkor írok, és csak azt, amit érzek, főleg magamnak, hogy tudjam, még élek legyen mire emlékeznem, ha már majd „csak” élek, s ne kelljen megélnem, hogy minden eltűnik, amint én is eltűnök végleg” —————– …” akkor élt az ember, ha valamit alkotott, ha alkotott valamit, vagy kicsit, vagy nagyot ha...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Szabadon

Szabadon Ó, Istenem, oltalmazd a népünket, Részesítsd áldásban a magyar nemzedéket. Mennyi tudóst, lángelmét szült e föld méhe, Költők és zenészek tanítanak hű hitre. Hány

Teljes bejegyzés »

Romantikus találkozás

Többen is voltak a kellemesen langyos gyógyvízben. Feri felemelte és ő feküdt a vízen, amely kellemesen simogatta, bizsergette testét. Eszébe jutott, hogy hányszor álmodott már

Teljes bejegyzés »

Húsvéti mese: A húsvéti vizsga

Author: Tornyai Noémi Kisiskolás koromtól kezdve írok verseket és meséket, amiket mindig nagy örömmel olvastam fel a testvéreimnek. A gimnáziumi és egyetemi évek alatt inkább

Teljes bejegyzés »

Két király

Két király (Első Ulászló és ötödik László) Egyikük élte rövid volt, mégis sikeres. Hősként halt meg egy rettentő csatán. Szerelmet nem kóstolt nem is keresett,

Teljes bejegyzés »

Jó ebédhez két jó kutya

Emlékük még mindig oly elevenen él bennem, mintha csak tegnap lett volna, mikor először mentünk oda Gyulafirátótra ahhoz a kedves házaspárhoz, meg a két kiskutyához.

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Folytatom

A könny fáradt szememben gyakorta megpihen, annyi a bánat, a gond és fájó a közöny. Szeretni és élni lenne jó békességben, ámde lezárja azt még

Teljes bejegyzés »