Maradok!

Napok óta írni akarok,

De nincs hozzá kedvem

S mire végre tollat ragadok,

Az időm sincs már rá meg.

Most már végre eljött

S vele együtt az ihletem is megjött.

Nyilván rólad lesz szó benne,

Hisz nélküled úgyis unalmas lenne.

Úgy, ahogy unalmas minden percem,

Ha nem lehetsz itt mellettem.

Pedig mindig itt vagy,

Mint honvédségnél a hadnagy.

Már régóta együtt élünk,

Bár még csak ez az első évünk.

Én amióta ismerlek,

Tudom, melletted ért célba az életem.

Sokáig vártalak,

Sokáig kerestelek.

Mikor végre megtaláltalak

Nem is lehettem volna szerelmesebb.

A szerelmesnél is szerelmesebb voltam,

Sőt, még most is az vagyok.

Már a legelején megmondtam,

Ha végre megjöttem, hát maradok!

2024.10. 10. -B.R.M.

Author: Busa Regina Mária

Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.