Őszi versek – Kóválygó falevél

Kóválygok a világban, helyem sehol sem lelem,

egyetlen egy vigaszom az őszi falevelem.

Falevelem, falevelem,

ahogy hull a fáról,

magamat elhagyva magam nem találom.

 

Hosszú az ősz, de a nyár se volt rövid,

vigaszként a Napsugár gyakran reám tekint.

Falevélként imbolygok, az ág is megvált tőlem,

száradok, a szél is fúj,

már nem tudom helyem.

 

Hol vagyok én? Hol vagyok én?

Ágyam a szellő lesz,

imbolygó falevelet

szellő mint lehellet

arrébb fújja,

őszi hűvösben harmat és dér tarkítja.

 

Gábor Fruzsina
Author: Gábor Fruzsina

Gábor Fruzsina vagyok, jelenleg Budapesten élek és alkotok. Olvasni, verseket olvasni mindig szerettem, kedvenc költőim verses köteteit szívesen kézbe veszem, örömmel és megnyugvással töltenek el. Jómagam néhány évvel ezelőtt kezdtem írni, meséket, magamnak, örömmel, szeretettel. Műveimet egy-egy fejezettel mindig megtoldom, néha rajzokat is készítek hozzájuk. Ötleteim, amikre a tőlem telhető legnagyobb szeretettel tekintek, időnként verses formában öltenek alakot. Ilyenkor verset írok, majd amikor kész, újra és újra elolvasom és örömmel tekintek rájuk. Lelki szemeim előtt színes, szeretettel teli képeket látok, a verseim, a meséim részleteit. Az alakok megelevenednek, a szereplők fényárban úsznak, a szavak színes, szeretetteli tartalommal telnek meg számomra. Ha másoknak is tetszik, amit írok, az nagy örömmel tölt el engem és arra bíztat, hogy megszülető alkotásaimat megmutassam másoknak. Kedvelt hobbijaim közé tartoznak a mese- és versírás mellett a növények, valamint szeretem a madarakat és a lepkéket, pillangókat. Szívesen sportolok és töltöm a szabadidőmet a természetben. Rendszeresen olvasok, regényeket, életrajzokat, illetve a kedvenc meséimet is. Célom a mese- és a versírással, hogy egy újabb színes, szeretetteli folttal gazdagítsam az életem és ha szerencsém van, másoknak is ad örömöt a műveim olvasása.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Kikelet

Rózsa Iván: Kikelet (öt haiku) kemény tél után különösen jól esik – kedves kikelet madár csicsergi szellő szárnyán száll a hír – itt a kikelet

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ha nem lennék…

Rózsa Iván: Ha nem lennék… Ha nem lennék földlakó, messziről kerülném e bolygót, és agresszív bennszülötteit… Pedig oly kedves tájak, városok, emberek is vannak itt!

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Idősíkok

Rózsa Iván: Idősíkok Érezd a jövőt, élvezd a mát, légy büszke a múltadra! Éld át mélyen az Élet minden jelen kínálta pillanatát! Úgy, hogy mindig

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Tornádó

Rózsa Iván: Tornádó (haiku) „szép, új” világunk szélvészként pusztít mindent – mi útjában áll Budakalász, 2026. február 26. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Föld hangja

Rózsa Iván: A Föld hangja Földhöz ragadtan, két lábbal a Földön állva; Nem érzed igazán a Föld mélyéből a ritmust. Nem kell fohászkodnod, védőangyalokra várva;

Teljes bejegyzés »

Csongrádi szerelem

Itt az alföldi rónaság, hajló kalász hazája, Arany porban ring a szél a puszta határárba Sebes Tisza szalad, fodrot vet a víz, Partján áll egy

Teljes bejegyzés »