A restség feladása

Evezz szüntelen az élet tengerén,
hisz ez csak egy perc az idő kerekén.
Ne hagyd, hogy a semmibe vesszen a léted,
dologtalan találjon rád a Végzet.
Szívedben hordozod a drága kincset,
az embereknek add át mindet.

Ne csodálkozz, ha még több kincsed lészen.
A szeretet visszatér hozzád kétszer.
Amikor adod melengeti lelked,
amikor kapod megtölti a szíved.
Ne maradj tétlen, ne ülj a sötétben.
Áraszd szét magadat a Fényben.

Horváth Zita
Author: Horváth Zita

Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A műszak

A műszak     Fehér egyenruha lánc kesztyű bűz és hideg.   Indult a tyúkok sora a szalagon felakasztva.   Vágni kellett sorba a combot

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

gyerekkori álom…

  karácsony. hab-álom. ott lóg. a faágon. nézem. csodálom: hát ez meg mi? karika. jól látom? fehér, mint a hó. kemény. csak piszkálom. elfordul. leesik!

Teljes bejegyzés »

Fény nélkül is…

Nem azért szerettem beléd, mert egyedül voltam. És azért sem, mert szükségem lett volna valakire. Mindig is a saját sötétségem jelentette az otthont. Hanem azért,

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A csendes éj titka

Különös titkot súg a lámpafény, Az ablakon túl alszik a világ, Rávetül halkan a tiszta remény, Álmodik bent a boldog ifjúság.   CSillag gyullad fenn

Teljes bejegyzés »