Fagyos szél söpör át a parkon,
lázrózsát mar sápadt arcodon.
Szobámból nézem, hogy hull a hó,
téged ellep ez a takaró.
Otthonom melege átölel,
neked nincs helyed távol s közel.
Ruhádon áthatol a hideg,
az egész világ olyan rideg.
Néhány fillér hullik a hóba,
ettől nem fordul sorsod jóra.
Felmelegít egy kis itóka,
még hidegebb lett már azóta.
Mosolyogsz az utcán járókra,
vígan elegyedsz velük szóba.
Átmelegíted lelküket,
rád emelik kérdő szemüket.
Nem érthetik meg fázós sorsod,
ruhádat mért piszkosan hordod.
Gyorsan elsietnek melletted,
ne bántsa nyomorod kedvüket.
Én is csak távolról nézlek meg,
és gyorsan új utat keresek.
Fagyott lelkem kicsit szégyellem.
Nincs bennünk közös semmi sem?
Author: Horváth Zita
Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.
