Az apák története több generáció távlatából. Erik visszaemlékezése, aki akár maga az író is lehet, apjára, nagyapáira és az ő apáikra egészen a 19. század elejéig visszamenőleg. Tizenöt fejezet, amelyek mindegyike több alrészre tagolódik. Nagyon jó, hogy regény létére a szerkesztő gondoskodott arról, hogy a könyv végén legyen tartalomjegyzék. Továbbá az egyes szereplők időbeli elhelyezésében nagy segítséget nyújtanak a belső borítókon található családfa ábrák. A könyvhöz komoly kutatómunka kapcsolódik, levéltárak tanulmányozása és személyes visszaemlékezések formájában.
Nincs tetőpont, izgalmas építkezés, ahogy az például egy krimi esetében elvárható lenne, de a regény nem is krimi. A történet napjainkig tart, a végén egy fellépés leírása olvasható. Közben a szerző, a narrátor, Erik, beszél magáról, a betegségéről és annak megéléséről. Mai életünk ismert szereplői is megjelennek, hol nevesítve, hol csak sejtjük, hogy kiről lehet szó. A szereplők az adott korszak és élettér modellszereplőinek foghatók fel. És nem csak a férfiak, az apák, hanem az asszonyok, a nők is, hiszen a történetek, az események alakulásának ők ugyanolyan cselekvő részesei.
Az elbeszélés több síkú, valamennyire időrendet követve, de nem szorosan, sok ide-oda ugrálással térben és időben egyaránt. Továbbá több történet megjelent már a szerző más regényeiben, novelláiban. Azért lábjegyzetben az olvasónak többlet információt is adott volna a szerző, hogy az adott eseményről, történésről hol olvashat esetleg bővebben. Azonban jelen regény egy egységes keretbe foglalása az eseményeknek, amelyekben vannak valós és fikciós elemek egyaránt. Érdekes lehet elgondolkodni azon, hogy mely történet melyik kategóriába tartozhat.
A regény kiváló képet fest az éppen adott korszak viszonyairól. Számomra a leginkább döbbenetes a katonaságról szóló rész volt. Mai szemmel elképesztőnek tűnik, hogy mennyire nem volt érdekes, nem számított az, hogy egy kisgyerekes apát lelketlenül kivesznek a családjából.
Az alkoholizmus jelenléte is jellegzetessége volt különösen a rendszerváltás előtti időszaknak, mivel a dolgokat szinte csak permanens bódulatban bírták sokan elviselni. Ehhez sokat tett hozzá a katonaságban eltöltött időszak értelmetlensége is.
A leírások és a szereplők gondolatainak elbeszélései néhol elég furcsára sikeredtek. Azonban nagyon fontos annak érzékeltetése, hogy mennyire lényeges kérdés az életünkben, hogy tudjuk, honnan jöttünk, mik a gyökereink, honnan származunk és ennek fényében értékeljük, hogy hová jutottunk.
A rövid tartalom leírása, spoilerezése, helyett az olvasás élvezetessé tételéhez néhány kérdés, amelyekre válaszokat lehet keresni, találni a regényben:
- A szerző a legtöbb helyen egyes szám harmadik személyű (E3) narrációt alkalmaz, azonban időnként egyes szám első személyre vált (E1). Milyen esetekben vált E1-re? Mi lehet ennek a célja?
- Ki tekinthető a regény főszereplőjének? Erik apja, vagy maga Erik?
- Melyik apa figura a leginkább szimpatikus? Melyik a legkevésbé?
- Milyen anyatörténetek jelennek meg a regényben? Ki a legszimpatikusabb? Ki a legkevésbé?
- Mely történés a legabszurdabb, a legkevésbé hihető?
- Milyen vonatkozásokban kerül elő a transzgenerációs szál?
- Kinek a versét szavalja Ignác a ballagáson? Hogy keletkezett a vers?
- Meddig jutott Ignác a színpadi pályán? Kit tartott ellenfelének?
- Hogy maradt Erik életben?
- Mit lehet tudni Erik betegségéről?
- Eriknek hány házasságáról tudunk?
- Mi történt Erik esküvőjén?
- Milyen helyszínek jelennek meg a regényben?
- Milyen történelmi környezetekben játszódnak egyes jelenetek?
- Mi okozza Erik apjának a halálát? Hogyan jut el odáig? Hány éves akkor?
- Milyen a könyv papírborítója? Mire emlékeztet? Miért?
- Milyen Erik balatoni nyaralása?
- Mi történt a gyerek Erik félretett pénzével?
- Mit lehet mondani Ignác és Erik osztályfőnökéről? Mi a különleges benne?
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
