Téli égbolt fagyoskodik

Téli égbolt fagyoskodik,

szép barna föld havasodik.

Barna, zöld és hófehér,

minden télen csodaszép.

 

A föld alatt minden télen,

kisegérke alszik szépen.

Takarója falevél, a bundája hófehér!

 

Fehér csönd lepi a tájat,

a Napocska fenn ragyog,

téli karja, arany mosolya a puha tájra ráragyog.

 

-Kisegérke, jó egérke, téli álmod alszod-e?

Fehér bundád, fehér bundád, a falevél-takaró melegíti-e? –

kérdezi a Napocska, majd arany ruhájával

a dermedő tájat jóságosan beborítja.

 

Hideg csönd lepi a tájat,

de az egér mosolyog.

Szép álmában, jó álmában a tavasz már felragyog.

 

A föld alatt minden télen szunnyad a sok boldogság,

kisegérke takaróját ellepi a holdvilág.

 

Téli égbolt kék és fehér,

a barna föld aranyos,

az aranyló napsugár a téli tájra mosolyog.

 

Kék és sárga, zöld és barna,

és a sok-sok hófehér,

a kisegér boldog álmát vigyázza a Nap és a Szél.

 

Gábor Fruzsina
Author: Gábor Fruzsina

Gábor Fruzsina vagyok, jelenleg Budapesten élek és alkotok. Olvasni, verseket olvasni mindig szerettem, kedvenc költőim verses köteteit szívesen kézbe veszem, örömmel és megnyugvással töltenek el. Jómagam néhány évvel ezelőtt kezdtem írni, meséket, magamnak, örömmel, szeretettel. Műveimet egy-egy fejezettel mindig megtoldom, néha rajzokat is készítek hozzájuk. Ötleteim, amikre a tőlem telhető legnagyobb szeretettel tekintek, időnként verses formában öltenek alakot. Ilyenkor verset írok, majd amikor kész, újra és újra elolvasom és örömmel tekintek rájuk. Lelki szemeim előtt színes, szeretettel teli képeket látok, a verseim, a meséim részleteit. Az alakok megelevenednek, a szereplők fényárban úsznak, a szavak színes, szeretetteli tartalommal telnek meg számomra. Ha másoknak is tetszik, amit írok, az nagy örömmel tölt el engem és arra bíztat, hogy megszülető alkotásaimat megmutassam másoknak. Kedvelt hobbijaim közé tartoznak a mese- és versírás mellett a növények, valamint szeretem a madarakat és a lepkéket, pillangókat. Szívesen sportolok és töltöm a szabadidőmet a természetben. Rendszeresen olvasok, regényeket, életrajzokat, illetve a kedvenc meséimet is. Célom a mese- és a versírással, hogy egy újabb színes, szeretetteli folttal gazdagítsam az életem és ha szerencsém van, másoknak is ad örömöt a műveim olvasása.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A teáscsésze

A teáscsésze Kitöltötte a teát, a csészét – finom, leheletvékony porcelán volt – óvatosan az asztalra készített csészealjra helyezte, de nem nyúlt érte, szeme megpihent

Teljes bejegyzés »

Mondd, ki…

Szemedből, mondd, ki néz vajon? Gyermek az ingó tutajon, törékeny, szeretet-árva, simogató szóra vágyva?   Vagy ki hegyet hord hangtalan, derűs arcán csak árny suhan

Teljes bejegyzés »

Körforgás

Vihar szárnyán süvít a szél, minden apró zugba betér. Belebújik fűbe-fába, mesebeszédet hord háta. Amivel a szívem tele, az is mind útra kel vele. Messze

Teljes bejegyzés »

Gyökértől gyökérig

Kicsinyke magként hulltál a földre s mint puha zöld ír vett az körbe.   Míg szüntelen kerested új ruhád, nesztelen hasadt a szunnyadás,   felemelt,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan

Az álmatlan éji csendben kint ült a hideg párkányon, csak egy röpke szemrebbenés, s ott termett a párnámon.   Lyukakat fúrt a lelkembe, s az

Teljes bejegyzés »

Táltosok ösvényén.

Táltosok ösvényén. Gomolygó füst, sejtelmes, örvénylő tölcsér, sötét felhőszerű, homályos köd. A föld az éggel összeér, sötétség, a levegő fagyos, lábakat gyökérbe köt. Ám megtöri

Teljes bejegyzés »