Érezz együtt vele!

Tél hidege januárban

Úgy megrázta magát,

Hófehérre varázsolt ő

Várost, falvat, tanyát.

 

De jól tette! Eltakarta

A szemét hegyeket.

Befedte hótakaróval

A mocskos helyeket.

 

Omladozó szürke falak

Új ruhát öltöttek.

A szívünkbe pihe-puha

Érzések költöztek.

 

Város lassan elcsendesül.

Keress menedéket!

A híd alá húzódjál be!

Védd a csemetédet!

 

Húzd elő a hálózsákot,

Mit nemrég találtál.

Szorosan bújj össze vele!

Különben halál vár.

 

Bár megfagyni olyan, mintha

Nyugton elaludnál.

Talán jobb is lenne tényleg.

Már nem haragudnál.

 

Nem kérdeznéd soha többet,

Hogy jutottál ide.

Nem hallgatnád gyerek álmát,

Tányérján egy pite.

 

Érezz együtt azzal, kinek

Kinn kell éjszakázni!

Kínáld meg őt melegséggel,

Kinek gondja száznyi!

 

Csodálatos lesz, meglátod,

Ahogy hullik csendben.

Mint mécsesek, csillognak ám

A csillagok rendben.

Wágner Judit
Author: Wágner Judit

Wágner Judit vagyok. 59 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kék szemű emberek

  A kék szemű ember az folyton változik, Reggel oltárán szürke szemmel áldozik. A nap folyamán folyton máshogyan kéklik, Talán, mert mások fájdalmát is megérzik.

Teljes bejegyzés »

Visszanézve

Harmónia, felszabadultság, természetesség együtt lenyűgöző pillanatok. Olyan közösség, ahol jó ott lenni, ahol fontos a kimondott szó szeretete, súlya. Az élmény meghatározó. Az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

A hallgatás matematikája

A hallgatás matematikája Kerekes Tamás irodájában a csendnek ára volt. Magas óradíja, amelyet a város legtehetősebb ügyfelei fizettek ki, garanciát jelentett a precizitásra. Tamás nem

Teljes bejegyzés »

Tintává váló sebek

Author: Mary Merriment Körülbelül tíz éve kezdtem el írni, kezdetben a fióknak, majd később lelki terápiaként. Alkotás közben szeretem szabadjára engedni a gondolataimat, mert vallom:

Teljes bejegyzés »

Fekete doboz

Kinyitottam a szemem és… … semmit sem láttam. Nem tudtam, hogy hol vagyok, hogy hogyan kerültem oda. Élve temettek el. Ez volt az első gondolatom.

Teljes bejegyzés »