Dragomán György: Máglya című regényében olvasható Emma és Nagymamája sorsszerű találkozása és közös életük rövid szakaszának néhány epizódja. A cselekmény színhelye egy meg nem nevezett város egy olyan országban, amely mindössze csak néhány hónappal korábban rázta le magáról a több évtizedes zsarnoki uralmat. Összesen negyvenkét fejezetben mondja el a narrátor — Emma az egyik főszereplő —, a körülbelül egy év alatt történt főbb eseményeket, melyeket helyenként a másik szereplő, a Nagymama visszaemlékezései tarkítanak. Ezek egyes szám második személyben íródtak, szedésük dőlt betűvel különül el a fő szövegtől. Emma egyes szám első személyben mesél jelen időben, amely azt az érzést kelti, mintha az olvasó maga is az események szereplője lenne. A szerző végig egyenletesen tartja a feszültséget. Minden egyes elmesélt epizód — amelyek akár önálló novellák is lehetnének — azt sejteti, hogy még majd kell történnie valami robbanásszerű dolognak, ami az izgalmat az utolsó fejezetig csigázza az olvasóban. Ez a robbanás az utolsó fejezetben meg is történik. Ez tekinthető a regény tetőpontjának, mely után azonban nincs megoldás. Az az olvasóra van bízva.
A regény olvasása során a következő kérdésekre lehet válaszokat keresni:
- Hogyan veszítette el Emma a szüleit?
- Mivel foglalkoztak Emma szülei? Milyen volt a házasságuk?
- Ki volt Réka? Mi történt vele? Ki és hogyan gyászolja őt? Hogyan alakul át a gyász?
- Miben tehetséges Emma?
- Miért hagyta el Emma édesanyja a szüleit? Milyen szerepe volt ebben a Nagymamának?
- Hogyan változnak Emma nagymamája iránti érzelmei?
- Milyen közelmúlt esemény ihlette a történetet? Milyen jelek utalnak erre?
- Mely jeleneteket lehet túlzónak tekinteni?
- Hogyan alakulnak Emma kapcsolatai új ismerőseivel?
- Mi indítja el a városban az újabb zavargásokat? Mely folyamatok vezetnek idáig?
- Hogyan lehetne folytatni a történetet?
- Melyik epizód viszi előre a történetet? Melyik lehetne kihagyni? Miért?
- Milyen címeket lehetne adni az egyes fejezeteknek?
- Hogyan viselkednek a tanárok?
- Milyen szerepe volt a könyvtáros tanárnőnek, a rajztanárnak és a tornatanárnőnek?
- Milyen lehet a ház és a kert alaprajza?
- Vajon miért Máglya a regény címe?
- Milyen visszatérő motívumok vannak a regényben?
- Milyen rétegek fedezhetők fel a regényben?
- Milyen gondolatok fogalmazódnak meg a szabadsággal kapcsolatban a regényben?
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
Egy válasz
Túl sok a kérdés. A magam részéről jobban szeretem, ha az író válaszol ezekre, de ízlések és pofonok különbözőek. Ha valamit megírok, akkor, ahogy annak idején tanultam, van bevezetés, tárgyalás és befejezés. Sajnos, vagy szerencsére konzervatív vagyok, már csak a koromból adódóan is, így engem azok a történetek vonzanak, amelyek választ adnak a felmerülő kérdésekre.
Szeretettel: Rita