Gondolkodtam, töprengtem
Mikor lett a világ ilyen rossz hely?
Bántják egymást, szíveket törnek
S észre sem veszik mivé lettek.
Körbetekintek, mindenhol a gonosz
S csak kevés kivétel aki az életembe fényt hoz
Azon kívül minden komor és sötét
Itt már semmit sem jelent a józan ész.
S ami dobog legbelül idebent
Szinte már senkit sem érdekel
Nem, hogy a sajátjukra, máséra sem vigyáznak
S a szilánkokat kidobják a kukába.
Megváltozott az ember
Eldobták az élénk színeket
S mostmár minden
Csak fekete-fehérben tűnik fel.
Elmélkedtem s rájöttem arra
Az emberek fejében egyre nagyobb a vihar
Nem figyelnek oda magukra, se senkire
Így lettek hát emberi szörnyetegek.
(a képet a mesterséges intelligencia generálta a versemhez)
Author: Berecz Klaudia
Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~
Egy válasz
„Az emberek fejében egyre nagyobb a vihar
Nem figyelnek oda magukra, se senkire
Így lettek hát emberi szörnyetegek.”
Sajnos a történelem ismétli önmagát, a világ egy körforgás. A rossz után jön a jó, majd ismét a rossz.
Szeretettel: Rita