Rózsa lelkem

Leérintem lábaim a hófehér márványkőre,

Annak hűvösségétől lúdbőrös lesz lábam bőre,

Mezítelen kis talpam szinte égeti a hideg,

Az éj leple alatt sötét van, minden olyan rideg,

Csendesen megyek, a földig érő ablakhoz érek,

Tekintetemmel lassan a nagy udvar felé nézek.

 

Fehérség, fagy látványa fogad, hó fedi a parkot,

Tiszta lepel takarja, kivéve azt az egy sarkot,

Melynek csücskében különleges vörös rózsa vala,

Szeles hóvihartól védi töviseinek fala,

Látom rászorulva a kemény, szorító markot,

S torkom elszorul, átérzem eme néma harcot.

 

A zord tél, a jég akarja áttörni azt a falat,

Gondolván, hogy ellene majd ő gyors győzelmet arat,

De az a rózsa, mint pulzáló vörös életerő,

Hisz ott van benne az a kitartás, a lélekerő,

Forró fényt árasztva magából, a jeget olvasztja,

Erejével a testén ejtett sebeket lohasztja.

 

Mint mély katlanban a magma, úgy tombol a virágom,

S ráeszmélek, hogy e látomás belső világom,

Lassan felébred a testem, kiélesedik elmém,

Lomhán rezdülnek pilláim, velük a jelent lesném,

Bőröm bíbor színben izzik, s belőle fény árad,

Elöntötte testem a feltörő láva, s támad.

 

Hisz lelkem katlanában forrott e pusztító magma,

Amely a bennem rejlő, titkon erős élet magva,

Én e törékeny rózsalelkem védeni akarom,

A külvilág könyörtelensége ellen takarom,

S látod ember, mekkora is a lélek ereje,

Kiszabadítni önmagad, ez mindennek veleje.

Mucsi Csillag Virág
Author: Mucsi Csillag Virág

Mucsi Csillag Virág vagyok, Miskolcon születtem, 1999.02.04-én. Jelenleg Debrecenben élek és dolgozom, a logisztika változatos világában. Gyerekkorom óta fontos számomra a művészet, azon belül is a festészet, az írás és a költészet. Úgy érzem, az írással mindig kifejezhetem, a bennem zajló érzéseket, folyamatokat, még akkor is, ha kezdetben nem tudom, mi az az érzés, amit érzek pontosan, és milyen lesz a vers, ha befejezem. Verseimmel még tudat alatt is próbálok valami fontosat közölni. Nagyon nagy örömmel töltött el, amikor meghívót kaptam az Irodalmi Rádió alkotóközösségébe, ezúttal is köszönöm. Már régóta nagy vágyam, hogy egyszer kiadathassam műveimet, egy kötetben, de úgy érzem, még vannak olyan versek elbújva az elmém hátsó szegletében, amik nem teljesen születtek meg véglegesen, de tudom, hogy szerepelniük kell egy ilyen kiadásban. Sajnos a mai rohanó világban úgy látom, hogy nem sok ideje jut az embereknek az olvasásra és a költészetre, de célom, hogy népszerűsítsem azt. Ha verseimmel akár csak egy kis pillanatra is elrabolhatom az emberek figyelmét a külvilágtól, akkor már tudom, hogy megérte. Olvasd szeretettel írásaimat, CsillagVirág

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CICUSKÁMHOZ ( munkaváltozat ) Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még

Teljes bejegyzés »

A város csendje

Kanizsa belvárosában járok. Üresek az úton a sávok: a hangos autók távol, nincs semmi az utca zajából. A madárcsicsergést hallgatom. Gyorsan elteszem a mobilom. Hívogat

Teljes bejegyzés »

Magyarnak lenni

   Magyarnak lenni   A magyar ember a  magyar hazát szívében őrzi.   Ez a te egyetlen drága hazád! Szép Magyarország.   Csak egy hű

Teljes bejegyzés »