Szél gyermekei
Sodort az élet, falevélként dobált
Ide oda hányódtam, mint megunt kosár.
Nyitott szemmel, szívvel vártam hívást
Medvék közt leltem, hagytam el a sírást
Rengeteg vadjai befogadtak s néztek
Jurtából mindenre elszántan kiléptem
Süvítő széllel kaptam meg az áldást
Jégtömbök közt tettem le az ártást.
Felragyogó napsugár kötött össze
Veletek, egy lettem közületek örökre
Itt az orotás szélén tisztult az elme
Nekem erő, veletek hit, Isten szeret.
Nézem a tüzet, mostantól bennem
Különleges sors jutott, a szél gyermeke.
Nap és Jég, Szél és Csend
Világunk fény, elfér oda bent.
2025.01.21
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…
