Írnék most is verset,
Írnék most is neked,
De nehezen jönnek a szavak,
Amik minket összetartanak.
Furcsa, de téged érdekelnek
Az ódák, miket rólad-rólunk énekelek.
Legalábbis úgy néz ki, te értékeled,
Hogy szavakba szövöm érzéseimet.
Próbálom nem csak így kifejezni;
Éjjelente öleléssel szoktam éreztetni,
Hogy amit irántad érzek nem engedi,
Nem hagyja kezed elereszteni.
Sokszor mondom, hogy elegem van,
De nélküled elvesznék a dzsungelban,
Amit az Élet nevű játék elém hoz.
Remélem túl sok gondot ez nem okoz.
Ha néha el is vesznek a szavak,
Az érzéseim mindig tiszták maradnak.
Mert bármi jön, bármi vár még ránk,
Én itt leszek, s fogom a kezed tovább.
2025..02.23. – B.R.M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.