Csendes tavaszi reggel volt, a Tiszaparton előttem egy nyírfa állt.
Zöldellő koronáját hallom, ahogy égbe kiált!
Tokaj hegye lábát mosta a reggeli Tiszában, így festett bennem
képet, s ecset híján tollal pingáltam…
A fa árnyéka vásznán egy kék-fehér hajó várt,
s az éber bölcs folyón az ég tükre ébredezett már.
Partján rozsdás híd feküdt a harmat könnye takargatta,
s az emelkedő nap, a keblén cseppjeit egyenként szólongatta.
Itt a zöldellő levelek oly hangosan lármáztak a folyó parton,
mint a templomban járók, kik a papot feledik míg a misét tartja.
Lassú járású ez a folyó, partját hosszú kőfal támogatta,
vak medre titkokat rejtett, nekem nem beszélt róla…
Ablakot nyitottam, s a hűvös beosont hozzám…
Végig mosta testem, reá libabőrt húzva mitől majdnem gágogtam tán…
Felébredtem, mint egy bóbiskoló kocsis a szekerén,
s fakopáncs koppintott, ébredj emberfia és nézz felfelé…
Az ég ragyogott, arany kabát volt rajta…
Gombjai fénylettek itt-ott, ezüstös fényes szálával varrva.
Úgy látom, hogy ez a ruha mindenkire jó lehet tán,
s Isten az időre bízta, hogy ki mit öltsön magára,
s a világ majd úgy tekint rá..!
Érchegyi Csaba Rudolf
Tokaj, 2024.03.17.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.
Author: Érchegyi Csaba Rudolf
Érchegyi Csaba Rudolf az Irodalmi Rádió szezője. 1970. augusztus 22-én születtem Esztergomban. Két testvérem van, egy nővérem és egy öcsém. Gyermekkoromat szülővárosomban töltöttem, ide jártam óvodában és általános iskolába. Korán elkerültem otthonról, tanulmányaimat innentől kezdve már Budapesten végeztem. Mérnök és létesítménygazdálkodó diplomával, továbbá technikusi és szakmai végzettségekkel rendelkezem. Korán lábra kellett állnom, hogy fenntartsam magam, így már huszonegyévesen vállalkozó lettem és a magam ura voltam. Édesanyám a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat raktárházának volt az igazgatója, Édesapám pedig több mint negyven évet dolgozott a vasútnál, mint távközlési technikus. Három gyönyörű okos lányom van, Hanna, Hanga és Rebeka. Elváltam, ma Visegrádon élek és alkotom a vállalkozásom bokros teendői mellett. Az alkotás és a versírás nem olyan rég tört fel bennem, lassan három éve már, hogy tollat ragadtam, azóta is nagy szerelem… Apai ágon Móricz Zsigmondhoz rokoni szálak kötnek, sajnos Móricz Emília születési levelén kívül, nincs más emlék a birtokomban. Verseim, prózáim és filozófiáim ringatnak el este s néha velük álmodom. Első megbecsülésemet és költői elismerésemet az Irodalmi Rádiótól kaptam, mely örök emlék marad… Azóta már könyvben és újságban és megjelentek alkotásaim.