Rózsa Iván: Siralomvölgy?
Rettegni születtek…
Aki kishitű és félni született, akármi is történik, rettegni fog. Így érzi magát „jól”.
Mindenki számon van tartva…
Lehet, hogy a piacon két garast érő veréb elégedettebb az életével, mint sok gazdag ember…
Kényelem
Az a gyanús, aki más. A legegyszerűbb védekezés ellenük a „statuálás”.
„A tanú”
Vannak helyzetek, amikor rossz időben van valaki rossz helyen. Például tanúskodnia kell kényes helyzetben, vagy tolmácsolnia egy bizalmas nemzetközi beszélgetésen. Nem jó, sőt veszélyes, túl sokat tudni a világ (sötét) dolgairól. „Boldogok a lelki szegények”…
Ha már…
„Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág!” Ha már süllyed a hajó, ne legyünk patkányok, ne elsőként hagyjuk el, hanem méltóságteljesen élvezzük az élet utolsó perceit: úriemberekként, mint a Titanic zenészei! Utoljára játszottak talán a legszebben…
Sirámok, sirámok…
Az örökké sopánkodók bajba kerülnek, ha megoldódni látszik aktuális problémájuk. Ekkor ugyanis már nincs mire panaszkodniuk…
Budakalász, 2025. február 1-2.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
