Futhatsz amerre csak visz a lábad,
Mégsem fogod bejárni az utad.
Körbevesznek fura fények és árnyak.
Egyedül vagy a sötét éjszakában.
Körbefognak kísértet-szárnyak.
Rádvicsorítva az utadba állnak.
Nem számíthatsz most senki másra.
Egyedül vívod még éji csatádat.
Légy éber, mert bárhonnan rádtörhet….,
Hol fákról, hol bokor mögül zörget.
Védd magad és démonaiddal küzd meg!
Legyőzheted most örökre a szörnyet.
Légy erős különben vele süllyedsz
Az alvilág fortyogó legmélyére.
Az igazságnak kell felülkerekednie…
Állítsd meg a szörnyet most …és végleg!
A szeretet kardja csüng oldaladon,
És átzellenben a bátorság nyila ül.
E harc most minden jót hozzád vonz,
Hogy a sötétséget örökre legyűrd.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
Egy válasz
„Az igazságnak kell felülkerekednie…”
Elméletben igen.
Szeretettel: Rita