Szép tegnap
Kisütött, felemelt, napsugara
vágódeszkán telelt, faragta
Városi tisztások hajnali ködjét
Hosszan védte csillagok csöndjét.
Fejetlenül menekülő árnyakra
Vadászó pásztor botja sárban
Teli felhős eget vizslató ordas
Oldalog el éhesen kopott bokorban.
Fűszál szeli ketté reggel sápadt nedvét
Vadnyom tócsa alól festi ivások kedvét
Mérges gomba keresi ragadós kezét
Vándor komédiásnak, fonalát szegné.
Mesélő lombok magasról imádkoznak
Kicsiny lelkek a dombra kifeküdnek
Arcukkal a fényben, nevüket felfedték
Sorban az új napra hitüket letették.
Megszületett, árván kereste éltét
Gyönyörű szavait mosókonyha és
Pályaudvar füstjébe áldottan vésték
A világot a mának rímekben mérték.
Tanítani nem lehet, a nyolcadik én
Nem leszek, de csendben olvasom még
Felkelt vele az Isten és minden szobájában
leírta, lelkét ránk hagyta. Tessék.
2025.04.12
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…
2 Responses
„Megszületett, árván kereste éltét
Gyönyörű szavait mosókonyha és
Pályaudvar füstjébe áldottan vésték”
Nem éppen fényes élet, de akiben megvan az életöröm, azt nem töri meg a mostoha körülmény sem.
Szeretettel: Rita
Köszönöm!