Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
2 Responses
Kedves Rita!
Elolvasva szép nosztalgikus versét, egészen a hatása alá kerültem. Bizony a sok szép nyár, főleg ifjúkorban, de utána is . Elfogott az emlékezés .Arra gondolva, hogy a szép nyarak száma már régen kétszámjegyűek kicsit el is szomorodtam, de aztán elfogadtam a gondolatot, hogy ezen mindenki átesik, és talán még jönnek újabb szép nyarak is.. Talán..
Üdvözlettel
Antal
Kedves Tonió!
Igazán megtisztelő számomra, hogy egyszerű kis soraim hatással voltak Önre. Az élet örömtelenül is elmúlik, ezért inkább igyekszem örülni. Most például annak, hogy a napok óta tartó esős, hűves idő után kisütött a Nap.
Szeretettel: Rita