Hideg volt, nagyon-nagyon hideg. Vendégségbe érkezett a réti fülesbagoly telelni. Nem tudhatta, hogy a réti héja is ideköltözött a sztyeppéről.
A minap egy mezei pocokra vadászott, amikor meglátta őt a héja. Nagyon éhes volt, kopogott a szeme, korgott a gyomra, ezért ő is szemet vetett a pocokra. Ám a bagoly ügyesebb volt és elkapta a zsákmányt. Nagyon mérges lett a héja és elhatározta, hogy megtorolja ezt a sérelmet. Egyébként se kedvelték egymást.
Megbeszélte társaival, hogy csináljanak csapdát. Azok ráálltak. Kerítettek egy mozgó mű pockot és hosszú gallyakkal, ágakkal, száraz falevelekkel befedett gödröt csináltak alá éles karmaikkal, és elbújtak. Úgy várták a baglyot.
Hamarosan újra megéhezett és vadászni indult. Meglátta a pockot, de valami furcsa érzés kerítette a hatalmába, azonban maga se tudta, hogy mi volt az. Óvatosan közelítette meg. Nézett erre, nézett arra, de semmi gyanúsat nem talált. Aztán hirtelen megindult.
-Várj!- kiáltotta Habakuk, a társa. A bagoly megtorpant.
-A minap láttam, hogy a héják csapdát csinálnak. Lehet, hogy pont neked?
-Azonban a bagoly már nagyon közel volt a csapdához és a héjákhoz, így azok hirtelen előjöttek a rejtekhelyükről.
Ha a bagoly nem menekült volna elég gyorsan el, még csetepatéra is sor kerülhet volna köztük. De így hála Habakuknak, a bagoly megmenekült.
-Köszönöm a figyelmességed, a segítséged!- hálálkodott.
-Ugyan, hiszen nem került ez semmibe!- mondta derűsen. -Azonban ez így nem mehet tovább, találj ki valamit, mert nem biztos, hogy legközelebb ennyivel megúszod!
-Igazad van, valamit tennem kell és tudom is, hogy mit. – A bagoly visszament a rétre, feltelepedett a fára és mozdulatlanul várt. Telt az idő, múlt az idő. Egyszer csak megjelent a pocokra vadászó héja. Annyira belemerült a vadászatba, hogy észre se vette a baglyot, aki hirtelen ott termett és erősen megfogta a szárnyait. A héja a meglepetéstől szinte szoborrá dermedt.
-Figyelj rám, ez így nem mehet tovább! Kiderítettem, hogy miért haragszol rám. Tudom, hogy azért neheztelsz, mert megegyezik a táplálékunk, az ízlésünk. De akkor sem kell vitatkozni. Jussunk egyezségre. Egyik rágcsáló a tiéd, a másik az enyém és így tovább, amíg jól nem lakunk, hisz van belőlük bőven. A terület is hatalmas, bőven elférünk, még többen is. Mit gondolsz? Azzal eleresztette a héja szárnyait.
-Rendben, próbáljuk meg. Kedvelni viszont akkor se foglak.
-Jó, nem kell, hogy a barátod legyek, viszont ellenségeknek sem kell lennünk.
-Ebben igazad van. Csapjunk kezet!
-Itt a kezem, nem disznóláb!- örvendezett parolázva a bagoly.
Ettől kezdve jól megfértek egymás mellett a baglyok és a héják. Habakuk is örült, hogy segíthetett a bajbajutott társán. Így volt, mese volt. Ha nem hiszed, járj utána!
Author: Gani Zsuzsa
Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a gyermekek teljes személyiségfejlesztését, a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavaink megbecsülését. Írás az egyik hobbim. Az irodalom és költészet szeretete táplálja lelkem. Jó érzés szárnyalni gondolataimmal. Szabadidőmet a családommal töltöm. Szeretünk utazgatni, sétálni, kirándulni. Megjelent könyveim: – 2018. Gani Zsuzsanna: Illemtudó mesék /Katica- könyv- műhely/ Bekerült az Aranykönyv TOP 10- be – 2019. /Előző könyv folytatása/ Gani Zsuzsanna: A Bummbele nyuszi család kalandjai 1. Számos folyóiratban, antológiában jelentek, jelennek meg verseim, meséim, történeteim. Tagja vagyok: Poet / irodalmi portál / 2016- óta Holnap Magazin Csermelyi Sándor irodalmi asztaltársaság 2021. óta Napkorong Irodalmi portál 2016. óta IRKA – Irodalom-kedvelők klubja 2016. óta és néhány más Fb irodalmi csoportnak
