Mit ér a szív, ha nem tiszta?
Állapotát ki fordítja vissza?
Gondozni naponta szükséges,
Hadd legyen szép és értékes!
Lehet a szív száraz, mint hangafa,
Ami már nedvességét sem tartja.
Keménnyé is változhat, mint a kő,
Ha bensejében olthatatlan harag fő.
Benőheti dudva, csalán és gaz,
Mikor szomorú és nincs vígasz,
Ha ember szeméttel tele teszi,
Az iszap megfojtva ellepheti!
Féltett dolgoknál értékesebb szívünk,
Szentebb, jobb, mint legtöbb kincsünk.
Öntözni kell mélyről jövő szeretettel,
Segíteni, ne teljen meg csúf kövekkel.
Üdíteni, hogy benne virág nyíljon,
S gyom megtelepedni ne bírjon,
Tiszta beszédek ha átjárják már,
Messze lesz tőle az iszap és sár.
Author: Zilahi Zoltán
1986-ban születtem Budapesten, de Gyömrőn élek, a természet közelségében. Tízéves koromban írtam első novellámat, amelyet történelemkönyvem Élet az őskorban című fejezete inspirált. 2004 januárja óta írok verseket, két évvel ezelőtt amatőr versenyt nyertem egyik költeményemmel. Az olvasás már gyermekként is meghatározó része volt életemnek: Elsőként Mándy Iván Robin Hood-ját és Mark Twain Tom Sawyer-ét olvastam, amelyek szélesre tárták előttem az irodalom szeretetének kapuját. Verseimben visszatérő motívumként jelenik meg a természet, a harmónia és a szerelem. Íróként cikkeim 2017 és 2019 között a Gyömrő Magazin-ban, 2014 és 2023 között pedig a Széchenyi Alapítvány honlapján jelentek meg. Most éppen egy disztópikus, posztapokaliptikus sci-fi regényen dolgozom. 2016 márciusa óta a Gyömrőszínház társulatának tagjaként amatőr színészként tevékenykedem, ami szintén közel áll hozzám. Érettségivel és teológiai mesterdiplomával rendelkezem, a C. S. Irodaház recepcióján dolgozom. Számomra az írás olyan, mint a levegő vagy az étel: Nem tudok élni nélküle.