Egy nyári éjszakán

Oly nagy a csend, szinte hangos.

Fülelek langy nyári este.

Csak zizegés és susogás.

Betakar a sötét leple.

 

Ciripelés, tompa hangok,

Talán-talán kotorászás.

Távol messze kutya vonyít.

Most pedig halk motoszkálás.

 

Hogy zúg a csend. Vagy fülem cseng?

Ni, kabócák rezegtetnek.

Kisvadak meg nesztelenül

Portyázásra gyülekeznek.

 

Remegnek a falevelek.

Lágy szellőre táncot járnak.

Ide-oda billegnek az

Ágai a sudár fáknak.

 

Milyen hangos az esti csend!

Belehasít éjszakába

Egy fenevad vinnyogása,

Sötét baglyok visítása.

 

Lassan pirkad. Az ég alja

Feltűnik már, sejlik a nap.

Csivitelés, feleselés

Éktelen nagy ricsajba csap.

 

Wágner Judit
Author: Wágner Judit

Wágner Judit vagyok. 59 éves budapesti lakos. Családi állapotom: 34 éve férjnél, 3 már felnőtt fiú gyermek édesanyja. Közgazdasági egyetemet végeztem, de a szakmámban nagyon rövid ideig dolgoztam. A tradicionális családi modellnél maradva, én a gyermekeim mellett itthon maradtam. Ma már, mivel a fiúk kirepültek, a háztartás maradt, és a hobbi. Az egyik a tenisz, melyet, gyerekkorom óta űzök. A sport életem mindennapos része. Szenior versenyeken, csapatbajnokságon veszek részt. Ami a másik kedvenc időtöltésem, és ami miatt valójában önöknek bemutatkozom, az a versírás. Nagyon érdekesen kezdődött. 5-6 évvel ezelőtt egy családi karácsonyozást rendhagyó módon terveztük megrendezni. Úgy, hogy mindenki adjon valamit elő a többiek előtt. Ez lehetett éneklés, hangszeres előadás, színház, mese olvasás. Mindenki kedve szerint választhatott. Én, mivel nem nagyon szeretek szerepelni, a vers írást választottam. A családról írtam rímbe szedve. Hát innentől kezdve, születésnapokra, más családi eseményekre, ballagásra az én ajándékom mindig egy személyes vers volt. Aztán már nem csak alkalmakra írtam, hanem csak úgy. A természetről, évszakokról, érzéseimről. Elkezdtem böngészni az irodalmi pályázatokat. Neki bátorkodtam beküldeni verseket a megadott témákra. Önökre is így találtam rá. Sorakoznak is a könyvek, melyekben verseim megjelentek önöknek hála. Valahogy rákeveredtem a poet.hu oldalra is, ahol már több ,mint 250 versemet töltöttem...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hogyan tovább

Edit Szabó : Hogyan tovább Gyere Barátom ! Homokból font tested átkarolom, magam alá gyűröm, bírkózom erejeddel. Nem nézem gondolatod,mit akarsz, győzni vagy veszteni. Kinyitod

Teljes bejegyzés »

A szerelem örökkévalósága

   A szerelem örökkévalósága     Egy szívként dobogva örökké él, és mindent legyőz.   Két ember szerelme egy időtlen varázslat útján.   Te, veled

Teljes bejegyzés »

A kis levél

  Egy színes falevél elindult útjára, Bukfencelt a járdán, többiek utána. Hogy vajon merre viszi a rögös útja? Azt meglehet, hogy még ő maga sem

Teljes bejegyzés »

Hősök, emberek

Egy véres ing, egy levél, egy bitóról levett kötél, papírra vetett utolsó ima, egy alig megrágott pipa…   Vajon mit érzett a szív? Vajon mennyire

Teljes bejegyzés »

Utas

Utas   Robogó szekér az élet, És én utasa vagyok. Az ostor csapása éget, Mögém kerülnek a tegnapok.   A Jövő, ködbe vesző játék, Mely

Teljes bejegyzés »

Izgalmak a függőhídon

A „lányok”, 65 év felettiek mindketten, már egy hete tanulmányozták az időjárás előrejelzéseket Sátoraljaújhely környékén. Őszi napsütéses időre számítottak, mert az ottani függőhidat célozták meg.

Teljes bejegyzés »