Négy fal között

Szobámból az ablakon át kitekintve 

látom, amint a távolból  

a csend erre közelít.  

Lopakodva halad előre, 

nesztelen léptekkel érkezik

régóta várt találkára, 

szobám lakójávala a magánnyal, 

 ki ölelő két karját feléje kitárja,   

 s repesve várja, hogy végre-valahára  

 itt a négy fal biztos oltalmában 

őt magához szoríthassa.  

Majd harangok zengő szavától kisérve 

ünnepélyes esküt téve,  

örök életre egybe keljenek 

e kis szobában. 

 

E négy fal között élek magam is  

együtt a csenddel és magánnyal, 

friss házasokkal, 

hű társimmal. 

Kint a világ rohan, lüktet s ámít 

de tudom, hogy amit kínál  

az üres ígéret csupán,

hazug és hamis, 

s talmi csillogás, 

nem más. 

Reá nem vágyom, engem nem csábít 

Életem e falakon belül telik el 

Éveim az általuk nyújtott biztonság  

tudatában múlnak el 

Érzem, tudom ártó kezek el nem érhetnek
Itt bent a falak védenek, rám vigyáznak 

 Minden ellenséget tőlem távol tartanak 

 

Így élem vidáman világom 

e négy fal között együtt velük, 

s mint követendő példát 

 ezt másnak is ajánlom.  

Társul válaszd magadnak  

a csendet s a magányt! 

Így lehet részed benne, 

így mondhatod el, hogy megkaptad  

azt mi sok ember vágya és álma 

az óhajtott 

Belső Béke s Boldogság.  

 

Izsó Antal
Author: Izsó Antal

Mondhatnád túl késő. Meglehet, felelném, de talán mégsem késtem le mindenről. Igaz nem tartozom azon szerencsések közé, akiket a múzsa már ifjúkorban megérintett. Maradt tán mégis egy reménysugár számomra is. Életem folytonos keresésből állt eddig, de keveset találtam. Az út végén, nyugdíjasként a pihenés várna rám, ehelyett most próbálom lázas igyekezettel behozni mindazt, amit elmulasztottam. Egy belső erő írásra késztet. Sötét szobámban ülve, magányosan töltött csöndes éjszakai órák alatt, olvasólámpám sugara fényében újabb és újabb történetek születnek… Izsó Antal.

0
Megosztás
Megosztás

3 Responses

  1. „Kint a világ rohan, lüktet s ámít
    de tudom, hogy amit kínál
    az nem más, mint üres ígéret,
    s talmi csillogás,
    mely egyaránt hazug és hamis. ”

    Így igaz. Ám én most mégis beléptem ebbe a házba és a szobába, de nem maradok sokáig, csak addig, amíg szívesen látnak.

    Szeretettel: Rita

  2. Kedves Rita!

    A falak a lakóját védik az ártó kezektől, ellenségtől, de vendéget, jószándékú ajtaján kopogtatót szívesen látják. Te is kopogtattál és a válasz egyértelműen az volt.Kedves Vendég, fáradjon beljebb, legyen üdvözölve!
    Szeretettel
    Tonió

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »