Várunk a villamosra a Corvin negyednél. Egyre többen. Nem érkezik egyik sem. Kiderül, hogy baleset miatt áll a forgalom, pótló buszokat állítanak be. A közönség morog, toporog. Nők, férfiak, idősek, fiatalok hatalmas gyülekezete. A héten ez már a második alkalom! Többen gyalog indulnak tovább. Végre beáll az első busz, megrohanják. A kapaszkodónál egyszerre akar felszállni egy vállas, nagydarab negyvenes férfi és körülbelül egy tizessel idősebb, nagyfenekű nő. A férfi erősebben tolakszik.
-Anyukám, én voltam itt előbb!
-De én vagyok a hölgy, figyelembe vehetné, meg az idősebb is! Próbál felkapaszkodni. Kivívja az elsőbbséget. Egy ülőhelyhez jut, nehéz szatyrait maga elé helyezi. Fészkelődik egy kicsit. Az emberek nyomulnak. A nagydarabot meglökik, egyensúlyát vesztve szöges bakancsával a faros lábára lép, aki visítva veszekedni kezd:
-Hogy a fene essen magába! Teljesen szétlapította a lábam! A csillagokat látom az égen! Tudja, hogy fáj ez nekem! Hogy megyek holnap dolgozni? Talán majd maga áll be a gépsorba helyettem?
-Jóó van, ne nyávogjon máá! Legközelebb majd csak zoknit húzok, hogy az ilyen esetet elkerüljem, jó?Megszólal a telefonja, felveszi.
-Szervusz Cuncimókus! Nem, nem, még utazom! Körülbelül még fél óra! A busz hirtelen fékez. A pasi kiejti kezéből a készüléket, éppen a nő ölébe. Utána kap, hogy le ne essen, mármint a telefonja. Az ötvenes felháborodottan rikácsolni kezd:
-Ne taperoljon már, mert följelentem! Hát nézzék meg mit csinál!
-Mit csinál, mit csinál? A telefon után nyúlt, nehogy leessen! Tehetetlenségében és mérgében a nő kettőt belerúg a férfibe. Ő pedig ránt egyet a haján.
-Jó kis buli, mi? Jegyzi meg az egyik utas. Kórusban biztatják, hol a nőt, hol a férfit.
A busz a Blaha Lujza térre ér. Az ajtó nyílik. Az utasok a bakancsost letoloncolják a járműről.
Így ér véget az adok,kapok műsor.
Author: V. Nagy Ágnes
V. Nagy Ágnes az Irodalmi Rádió szerzője. Négy-öt éve foglalkozom novellák írásával. Jó történet mesélőnek mondanak. Az életből vett aktuális információkkal szolgálok. Érdekes karaktereket jelenítek meg. Olyan szituációkat, amelyeket az emberek észre sem vesznek, de a végén mégis rácsodálkoznak. Többnyire egyperces formákban. Abban reménykedve, hogy e rohanó világban ennyi idejük még jut az írásaim elolvasására. Novelláim változatos témájúak, lekötnek, szórakoztatnak. Napi útravalónak is nagyon jók. Munkáim több antológia és irodalmi folyóirat is közölte már. Nyomtatásra készen áll az első kötetem.