Halászné Magyar Márta
Kiskertem rózsája
Rózsám bimbót hozott június éjén,
lehullottak lelkemről rácsvasak,
ahogy néztem kiskertem szegélyén,
hogy a zöld levelek közt virág fakad.
Lelkemből gyengéd érzés tört elő,
selymes szirmait szívem köré fonta,
holott egy szirom légies, reszkető,
így bontakozik ki belőle pompa.
A virág talán a természet titka,
rózsaféle is van több, mint ezeregy,
szebbnél szebb mindegyik, és nem ritka,
hogy nemesítéssel lesz újabb elegy.
Lenyűgözve, álmélkodva álltam ott,
csodáltam, finom illata megcsapott.
2025.06.05.
Author: Halászné Magyar Márta
Bemutatkozás helyett Csak egy lélek vagyok egy testben, mindig a szépet és a jót kerestem, nehézségekkel teli utamon sokszor elestem, szeretetet adni sohasem feledtem.
Egy válasz
„Lenyűgözve, álmélkodva álltam ott,
csodáltam, finom illata megcsapott.”
Kedves, szép, rózsaillatos soraid jó volt olvasni.
Szeretettel: Rita