96 óra folytatása
Egyed-Husti Boglárka novellája
„Megölted” -mondta Johnny és olyan szemmel nézett rám, hogy tudtam, hogy tudja.
„Igen megöltem” -válaszoltam nemes egyszerűséggel.
Közöny és megvetés nélkül, teljes őszintén. Olyan érzés volt, mintha teljesen meztelen lennék Johnny előtt és az összes bűn, mocsok, minden, amit együtt csináltuk az évek alatt egyszerre feljönne.
Johnny meg sem kérdezte miért, Tudta az okát. Egyszerűen csak azt nem hitte el, hogy valóban képes voltam ezt tenni.
Inkább ezt kérdezte: „Hogyan?”
„Kicserélte az adagját”.
„Végig nézted ahogy meghal és nem segítettél neki?” – kérdezte Johnny még mindig hitetlenkedve.
„Te is ugyanezt tetted, ott hagytad őt a férfi mosdóban, mielőtt megerőszakolt volna, szóval, ha így nézzük együtt öltünk meg”.
Mikor ezt kimondtam már teljesen meztelen voltam. Szó szerint és átvitt értelemben is. Johnny életében most látott először meztelennek.
Össze volt zavarodva én viszont tudtam mit akarok tenni. El akartam az utolsó szálat is varrni, ami Őrshöz köt és ez a száll Johnny volt.
„Most engem is meg fogsz ölni?”-kérdezte, bár szerintem tudta a választ.
„Igen” -és a kést felmutattam, amit eddig elrejtettem a nadrágomba.
Johnny megfogta a kezem, úgy ahogy akkor tette ott péntek este. Magához húzott és megcsókolt majd a nadrágjából kivette azt és belém tette. Fél óra múlva elélvezett bennem.
A vér pedig bugyogott ki a kezemből.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
