Csillagok
Most még csak szavak és félmondatok, de holnapra már egészek lesznek. Az idő oly hosszú és mégis rövid. A fellegek oly távol vannak. Elérni én sohase fogom, de a csillagok fénye bevilágítja ablakom. Átszivárognak az ezüst cseppek a falon. Néha a csend moraját a vonat halk füttye szeli át.
Látom arcodat.
Ahogyan mosolyogsz.
Ciklusok sokasága, hömpölygő áradat.
Mit írhatnék még?
Egy oposszumot?
Tágas verseket?
Lángoló felhőket, ahogy táncolnak a széllel szemben?
A föld oly szilárd, hogy szinte leesik. Szavak és félmondatok, de holnapra már egészek lesznek. Szökkentek át szívemen a különböző érzések. Permeteg ég fejem felett. Köd mindenütt. Bársony eresz közöttünk.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
