Ha...
olvasva egy verset, figyelek a hangra, mi megszólal bennem. figyelek, hogy belül milyen érzés ébred... làgy, kellemes szellő, netalántán vízpart? hegyek felé nézek, jön-e bennem visszhang? visszhangzik-e bennem belőle valami?, valami, amit "legbelül hallani", s ha hallom ezt a hangot, csak hagyom, hadd szóljon? várom, teljen idő? hegy leomoljon? vagy csendben leülök, hallgatom a mélyét, átkarol vagy széttép? hagyom, nem is kérdés... csendben leülök, átveszem az érzést, ha lelkemmel rezonál: nincs bennem több kérdés. ------------------------------------------------------------------------------------------
illusztráció: Pixabay
Author: Adorján L. Zoé
Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…
10 Responses
Kedves Zoé!
Nagyon megörültem, hogy megláttam a neved. Tetszéssel olvastam soraid, különösen a befejező rész fogott meg.
„csendben leülök,
átveszem az érzést,
ha lelkemmel rezonál:
nincs bennem több kérdés.”
Egyetértéssel, tetszéssel és szeretettel: Rita
Nagyon köszönöm, kedves Rita, értő soraidat. Örülök, hogy mindig örömmel olvasol nálam.
Én is mindig szívesen olvaslak Téged: kedvelem őszinteséged.
Szeretettel: Zoé
Kedves Zoé!
Igen, az a jó, hogy kölcsönös. A legtöbben csak magukra kíváncsiak. Engem viszont érdekelnek mások gondolatai is, melyeket versbe vagy prózába illeszt bele, vagy rejt el azokban.
Szeretettel: Rita
Így van, kedves Rita. Az írás és olvasás váltakozása a szellemi áramlás. Történik valami a lelkünkben, gondolatainkban. Az írás adás, az olvasás elfogadás. Az, hogy mennyire tudunk azonosulni vele/kell-e vele azonosulnunk, az tőlünk függ. Számomra nem az azonosulás a lényeg, inkább az a fontos, hogy találok-e olyan meglátást, kifejezésmódot, kinyilatkoztatást, amely elindít bennem valamit vagy amely a gondolatvilágomhoz közel áll/köze van.
Szeretettel, Zoé
kedves Zoé és Rita,
érdeklődéssel olvasom beszélgetéseteket.
szerintem az, aki ír, az a saját nyelvén beszél, az, aki olvas, az a saját nyelvén ért. azok, akik képesek nyitottnak lenni, többnyire azok képesek kiadni és/vagy befogadni a másik nyelvén érzéseket, gondolatokat.
de létezik egy harmadik lehetőség is, az pedig az interpretálás: egy harmadiktól hallani azt a szót, amit egy másik valaki küld, és úgy befogadni (vagy elutasítani) azt. igen, ez az előadóművészet: a köztes nyelv az író/szerző/alkotó és az olvasó/hallgató/néző között.
nehéz feladat. nekem például nemigen sikerült: így lettek a mesék helyett a „Papa, igazmesét mondjál” történetek, mostanában pedig az „igazverset írjál” késztetés…
Gábor
Kedves Gábor,
igen, nagyon nagy szerepe van az interpretációnak, hogy azáltal jusson el hozzánk közvetítetten, akár új megvilágításban a mondanivaló. Az előadóművész a saját egyéniségén keresztül átszűrve/átdolgozva közvetít, amely ugyancsak lehetőség újabb látásmódok kialakítására, egyedi/emelkedett/művészi alkotások megtapasztalására. /vers-zene, vers-zene-tánc, vers-tánc stb./
Gyönyörű példája a fentieknek: 2023. év elején volt szerencsém, Neumann Balázs: Szavaknál több /Neumann Balázs Trió/ nagy érzékenységgel megalkotott és előadott performanszához.
Neumann Balázs jazz-zongoraművész-zeneszerző költőóriások verseihez komponált zenét.
Az esten előbb elhangzott az illető zenedarabhoz tartozó vers (a prózai rész Tóth Sándor színművész előadásában), majd azt követte a zene (Neumann Balázs Trió) a verssel, amelyben a ves már mint dalszöveg volt jelen (meghívott zenészek, énekes vendégművészek tolmácsolásában).
A zeneszerző szerint: „A versekre írt zenéim alkalmazott művészetként jelennek meg, tehát semmiképpen sem lehet pusztán zeneszerzői ambíciók kibontakozása, mindinkább a vers tisztelete ihlette munka, mély alázattal.”
Neumann Balázs nyerte a 2022-es Versünnep fődíját az Éjféli fürdés című Pilinszky János versre komponált darabjával.
A művész gondolatai: https://www.youtube.com/watch?v=6Fs6FjsKYJc
üdvözlettel, Zoé
Köszönöm, kedves Zoé. jó volt olvasni, majd meghallgatni néhány darabot:
az egyik lemez (Vol. III:) lejátszási listája …
https://www.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_lihxcVVTvFb_7yj0UZjTo1sK0ByB-KkKw
Gábor
Kedves Zoé!
Igen, talán nem is mindig az azonosulás a lényeg – bár az is jó, ha sikerül – hanem, hogy pluszt adjon, olyan új látást, amit eddig nem fedeztem fel. Sokat veszítenek azok, akik nem kiváncsiak másokra, mert saját magukat fosztják meg attól az élménytől, ami gazdagítaná őket.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita, szavaiddal: „pluszt adjon, olyan új látást, amit eddig nem fedeztem fel.” A látókör bővülésével, mind a gondolkodás perspektívája, mind az értés/megértés is tágul/fejlődik és ez az, ami gazdagít.
Szeretettel: Zoé
Kedves Zoé!
Egyetértünk.
Szeretettel: Rita