Valakihez a múltból
Te csak más vagy. Csak egy álom, amely igaz is lehetett.
De csak látom arcodat, emlékedet.
De csak hallom hangodat, nevetésedet.
Haragszom rád.
Gyűlöllek.
Te álnok, konok kígyó.
Ki itt tekeregsz a testemen.
És elveszed tőlem a szerelem gyümölcsét, amelyet érlelek.
Te csak más vagy. Csak egy álom, amelyen tekeregsz.
Te csak érzed azt, hogy én létezek.
Te csak látod, amit én átélek.
Te csak nevetsz rajtam.
Én meg sírok, mint egy kisgyerek.
Talán nem is létezel?
Lehet, hogy csak kitaláltalak?
De akkor miért vérzek irántad?
Megfoghatatlan számomra ez: szeretlek – gyűlöllek.
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

