A Körös partján.
Írta: Egyed-Husti Boglárka
A Körös partján van egy kis stég. A stég mellett van egy kis szálloda és almafa mindenhol. Régen ugyanis itt csak mezőgazdasági terület hozódott ameddig a szem ellát. Vince gazda amíg élt mindig ő volt az aki gondozta a földet. Halála után örökös nélkül maradt a gazdaság és végül egy befektető vette meg és szállodát húzott ide a semmi közepén.
Igazi kis ékszer, eldugott hely az igazán kikapcsolódni vágyóknak. Van medencéjük és szaunájuk, egy kis étterem és a sok almafa és őzikék és nyulak, akik az évek alatt megtanultak együtt élni az emberrel.
Én is ide jöttem pihenni. Csak egy laptop volt nálam, írni és felejteni akartam és persze gyógyulni.
Szerencsére rajtam kívül még 4 vagy 5 ember volt a szállóba, akik mind reggeltől estig voltak valahol így szinte egész nap egyedül voltam a szállodába.
Ilyenkor kiültem és csak néztem az elterülő tájat, a Köröst és a szálloda melletti holt ágat, a kis szigetet, ahol esténként olyan hatalmas ködbe burkolózott a táj, hogy egyszere volt varázslatos, lenyűgöző és félelmetes.
Néha zajokat is halottam a kis szigeten. A szálloda vezetője megnyugtatott az őzek néha esténként aktívabbak és ők adnak ki hangot.
Minden éjjel a csillagok különös fénybe pompáztak, néha annyira tiszta volt az égbolt, hogy a kis és a nagy Göncöl szekeret is lehetett látni.
Éreztem a nagyságát, erejét a Világegyetemnek. Éreztem, hogy milyen hatalmas én pedig milyen kis porszem vagyok.
Aztán belém hasított: megint egyedül maradtam.
Aztán ahogy ott álltam a ködbe rózsaszín fénycsóvák cikáztak, olyan volt, mintha tűz ütött volna ki. Fény árba úszott minden, amikor egy alak szerű lény kinyújtotta a kezét a túlsó partról és suttogva mondta gyere.
Álmodtam volna talán?
Egy hét elteltével elindultam haza. Tele volt írva a laptopom különféle novella jegyzetekkel és végre kapcsolatba léptem a külvilággal.
Vége
Author: Egyed-Husti Boglárka
Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.
