Háromszor meghaltam

Háromszor meghaltam

Egyed-Husti Boglárka

 

Ürességet érzek.

Nem látok mást csak egy mezőt vagy mezőhöz hasonlítható valamit.

Minden olyan tiszta. Egyenletes, nyugodt.

Nem hallok hangokat.

Nincs fény.

Csak a mező féleség.

Az viszont nyugodt.

Olyan hullámzó érzés kerít hatalmába.

Olyat képzelj el, mint amikor hánykódsz a hajóddal a tengeren.

Kicsit émelyegsz tőle.

De a mező nyugtat.

Mintha sárga virágok lennének ott.

De nem vagyok pontos benne.

Kicsit kusza.

 

Első halál beállta-egy óra negyven öt perc.

Hozzák a gépet.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

Gyerünk. Gyerünk.

Töltést.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

 

Mintha csikizne valaki, olyan kellemes érzések kerítenek hatalmukba.

Már fekszem a mezőn a sárga növények között. Pampafűhöz hasonlítanám őket.

Nyugalmat érzek. Egyszer hallottam egy előadáson a belső békének a megteremtéséről. Ehhez tudnám hasonlítani.

Csend van. Olyan csend, amit még sose halottam. Kicsit aggaszt.

Várok, érzem, hogy valami történni fog. Bár magam se tudom mi, de egyszerűen csak érzem.

 

Második halál beállta-két óra öt perc.

Hozzák a gépet.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

Gyerünk. Gyerünk.

Töltést.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

Adja ide azt a tűt.

Most.

 

Fény, látok. Olyan, mint egy arc. Egy ember arca.

Mintha mosolyogna.

Kedves, nyugodt, békés minden.

Szeretetet érzek, simogatást.

Boldog vagyok.

Mező beborítja a fény. Átjárj az egész testem.

Az arc lenéz rám.

Majd mintha mutatna valami felé.

 

Harmadik halál beállta-két óra tizenöt perc.

Hozzák a gépet.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

Gyerünk. Gyerünk.

Töltést.

Hátra.

Ki ütjük. Most.

Életjel, Életjel!

Mikor magamhoz térek, érzem, hogy az arcom könnyes volt.

Ők is mondják nekem, hogy sírtam, de most már itt vagyok.

Háromszor meghaltam, de visszahoztak.

Vége

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Egyedül a Paradicsomban

Rózsa Iván. Egyedül a Paradicsomban Egyedül hánykolódni a Paradicsomban, Tenger hullámai közt kis csónakban, Nincsen rosszabb érzés a magánynál: Nem volt senki magányosabb József Attilánál.

Teljes bejegyzés »