Az ismerős dallam

Szalóki Evelin Dorka

Az ismerős dallam

 

A szél ma is újra suttogni kezd,

nem nekem, de hallom, ahogy cseng.

Oly régi dallam, unalmas, komor,

hozza is sötétséget, irgalmatlanul.

 

A nap hiába sütött hatalmas fénnyel,

a sötét nem kerüli el őt sem — ő éber.

Minden állat búvóhelyet keres,

csak az az egy nem, kit hozzá von a nesz.

 

A felhők gyűltek, s a szél is jobban dalolt,

lelke annak az egynek örvendezett, majd elcsitult.

Várta ő a vihart, s talán még kívánta,

hisz ismerte ő rég a dallamát — iránta.

 

Nem volt már nap, csak a sötét égbolt,

szíve melege pedig fázva kóborolt.

Elvesztette a napnak gyengéd melegét,

egyedül maradt hát a széllel, örökkön-örökké.

 

2025.06.13.

Tiszadada

 

Szalóki Evelin Dorka
Author: Szalóki Evelin Dorka

Szalóki Evelin Dorka vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. 2003 szeptemberében születtem Debrecenben. Az írás számomra nem csupán önkifejezés, hanem egyfajta küldetés – a művészet nyelvén szólni a valóságról, tabuk nélkül. Első novellámat 2024 januárjában írtam meg, amikor egy hirtelen ötlet hatására úgy döntöttem, papírra vetem mindazt, ami bennem munkált. A pozitív visszajelzések új lendületet adtak, és 2024. június 15-én meg is jelent „Várva várt nap” című novellám, amelyet még abban az évben egy újabb követett. Minden írásom igaz történetekből születik – valós emberekről, valós érzésekről. Olyan helyzetekről, amelyeket sokan átélnek, de kevesen mondanak ki. Azért írok, hogy megmutassam: a fájdalmak, a kérdések és a kimondatlan emlékek nem csak a tieid. Más is hordozza őket. Nem vagy egyedül. Hiszem, hogy az irodalom képes gyógyítani, tükröt tartani, és talán néha választ is adni. Ha elolvasod a történeteimet, lehet, hogy nemcsak engem ismersz meg – hanem önmagadból is többet megértesz. Ha keresed az igaz szavakat egy nem tökéletes világban, akkor nálam jó helyen jársz.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Három igaz jó barát

Három igaz jó barát Te soha nem látod, milyen színpompás a sok tarka-barka virág. Te soha nem hallod, hogy miként kuncog pajkosan ez a szép

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

egy-idő

                                                 

Teljes bejegyzés »

Szeretném, ha..

Edit Szabó : Szeretném, ha … Két kezem engedi magasba a felszálló béke galambját, kitárja napfénynek szárnyát, uralma legyen oly hatalmas. Elküldeném a kérésemet, szerte

Teljes bejegyzés »

A polc tetején

Egy régi nyáron, egy csendes napon nagymamával és a húgommal elsétáltunk a falu alsó boltjába. Ritkán jártunk oda, mert távolabb esett a Szabadság utcától, ahol

Teljes bejegyzés »

A legszerencsésebb

  Szívesen cserélnék egy nehezebb napon egy magányos paddal. Talán különös gondolat, de a padoknak van valami irigylésre méltó tulajdonságuk. Nem kérdeznek, nem ítélkeznek, nem

Teljes bejegyzés »