Az ismerős dallam

Szalóki Evelin Dorka

Az ismerős dallam

 

A szél ma is újra suttogni kezd,

nem nekem, de hallom, ahogy cseng.

Oly régi dallam, unalmas, komor,

hozza is sötétséget, irgalmatlanul.

 

A nap hiába sütött hatalmas fénnyel,

a sötét nem kerüli el őt sem — ő éber.

Minden állat búvóhelyet keres,

csak az az egy nem, kit hozzá von a nesz.

 

A felhők gyűltek, s a szél is jobban dalolt,

lelke annak az egynek örvendezett, majd elcsitult.

Várta ő a vihart, s talán még kívánta,

hisz ismerte ő rég a dallamát — iránta.

 

Nem volt már nap, csak a sötét égbolt,

szíve melege pedig fázva kóborolt.

Elvesztette a napnak gyengéd melegét,

egyedül maradt hát a széllel, örökkön-örökké.

 

2025.06.13.

Tiszadada

 

Szalóki Evelin Dorka
Author: Szalóki Evelin Dorka

Szalóki Evelin Dorka vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. 2003 szeptemberében születtem Debrecenben, jelenleg a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem hallgatójaként tanulok. Az írás számomra nem csupán önkifejezés, hanem egyfajta küldetés – a művészet nyelvén szólni a valóságról, tabuk nélkül. Első novellámat 2024 januárjában írtam meg, amikor egy hirtelen ötlet hatására úgy döntöttem, papírra vetem mindazt, ami bennem munkált. A pozitív visszajelzések új lendületet adtak, és 2024. június 15-én meg is jelent „Várva várt nap” című novellám, amelyet még abban az évben egy újabb követett. Minden írásom igaz történetekből születik – valós emberekről, valós érzésekről. Olyan helyzetekről, amelyeket sokan átélnek, de kevesen mondanak ki. Azért írok, hogy megmutassam: a fájdalmak, a kérdések és a kimondatlan emlékek nem csak a tieid. Más is hordozza őket. Nem vagy egyedül. Hiszem, hogy az irodalom képes gyógyítani, tükröt tartani, és talán néha választ is adni. Ha elolvasod a történeteimet, lehet, hogy nemcsak engem ismersz meg – hanem önmagadból is többet megértesz. Ha keresed az igaz szavakat egy nem tökéletes világban, akkor nálam jó helyen jársz.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A körhinta

A körhinta   Hangos zene szól a vurstliból, melynek mai napig megbecsült dísze a Schäftner-féle körhinta. Zárt épületében forog-forog a hinta, melyen különböző játékokra lehet

Teljes bejegyzés »

A múló idő

Ó, mily szívtelen, kegyetlen az idő.   Nem hallgat senkire,  nem hallgat meg semmit sem.  Csak halad makacsul mindig előre.    A napok, hónapok és az évek  csak egyre múlnak  s ugyan jönnek újak,  anélkül azonban, hogy bármi   lényegi is változna.   

Teljes bejegyzés »

Május az

Május izzó lángja édes-bús varázs, ifjú szívben lüktető izgalom. Kíváncsian figyel egy kedves darázs, közben szálldos az illatos szirom. Fehérbe öltözött az almafa, mint esküvő

Teljes bejegyzés »

Levél a sárban

Levél a sárban   Öreg fa áll házunk előtt, Megélt vagy száz telet, Minden évben növeszt, Milliónyi levelet. A tegnapi eső néhányat levert, De maradt

Teljes bejegyzés »

Tenyérnyi otthon

Tenyérnyi otthon Isten apró, néma vándora, Szelíd tenyér lett ma otthona. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és

Teljes bejegyzés »
Versek
Berecz Klaudia

Amikor a színek eltűntek

Rólad egészen mást hittem Azt hittem a gyógyulást hozod Erre csak mégjobban tönkretettél S ismét könnyeim közt van az otthonom.   Azt hittem arra tanítasz

Teljes bejegyzés »