Vágyálmom hintázik egy csillagon,
Nem rejti sem láda, sem paraván,
A békét az ölemben ringatom
Lógatszkodva fényes sugarán.
Lent nagy ritkán felgyullad egy lámpás
A vaksötét, homályos oldalon.
Segít, hogy a szürke ködön átláss,
S megszülethessen majd az irgalom.
A reménynek még akadhat szállás
Bomba- tépte, tankok-járta földjén,
S megbékélést hoz a józan ész, talán…
Emlékezzél, milyen volt a járás
Madárfüttyös erdőn, rétek zöldjén
Barátoddal csatangolva, hajdanán.
Paks felé a buszon, 2024.05.06.
Author: Takácsné Tóth Márta
Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).