Az éltető víz őserő. Formál,
Rombol, apránként cseppkövet ragaszt,
Turbinákat hajtva embert szolgál,
S tavasszal bő forrásokat fakaszt.
A vízpart megnyugtat. Elcsitul a zaj,
Távoli mormogás, alig hallható,
Lehet hangos beszéd vagy gyerekzsivaj.
Belső hang szól, nem kell fülhallgató.
Kívülről látsz munkát, szamárlépcsőt,
Kolléga, intrika, főnök nem fáraszt,
Rájössz, jó tenni néha kitérőt.
Élet-színházban játszunk színészt, nézőt…
Hogy mikor mit? A Nagy Rendező választ.
Most pár percig egy külső szemlélőt.
Pest felé a buszon, 2025.02.18.
Author: Takácsné Tóth Márta
Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).
