Néha tényleg nem tudom,
Miért van az, hogy minden gondolatom,
Mégha tagadni is akarom,
Valahogy nálad landol.
Tán még nem engedtelek el?
Pedig próbáltam már ezerszer!
Tiltottalak is, nem egyszer.
Akkor álmaimban miért jelensz meg?
Tán csak poén volt, hogy élősködsz
és napról napra erősödsz,
Ha én vagyok a gazdatest,
Te a szimbióta, ki nem ereszt,
Mégis úgy esett, beléd esett
Ez az átkozott gazdatest,
S valójában ő az, ki nem ereszt.
Bár sokkal jobban te sem lehetsz!
2025.08.03.-B.R.M.
(A rajz NEM saját alkotás)
Author: Busa Regina Mária
Már egészen fiatalon elkezdtem megismerkedni a történetmesélés, a gyerekversek és mondókák világával. Még óvodásként találtam ki saját kis történeteimet. Általános iskolás éveim alatt még inkább megszerettem az anyanyelvemet, és rengeteget meséltem édesanyámnak és a nagyszüleimnek a saját kis világaimból. Később, középiskolás koromban, a zenés-dráma tagozaton verseket és dalszövegeket is írtam, és a szenvedélyem a történetmesélés iránt is megmaradt. Egy baleset és egy szerelmi csalódás hatására újra visszatértem az íráshoz, és azóta is folytatom, téglánként építgetve szerzői pályafutásom.
Egy válasz
„Ha én vagyok a gazdatest,
Te a szimbióta, ki nem ereszt,”
És mindkettőnek szüksége van a másikra.
Szeretettel: Rita