Edit Szabó : Ahogy tetszik
Nyár van és tetszik a vakáció ,
úgy szeretnék újra gyerek lenni !
Visszamenni öt-hat évtizedet,
vajon a szünidőm ilyen lenne ?
Nem költene reggel édesanyám,
de én szívesen mennék a boltba,
hoznék meleg, frissen sült kenyeret,
dumója* ajándék a gyereknek.
Megcsinálnám,mit kér édeanyám,
tanulni tőle sosem lesz szégyen,
később összegyűlnénk mi gyerekek,
utcánkból fiúk,lányok vegyesen.
Nem volt kivétel, együtt játszottunk
utcákon, mezőn vagy focipályán,
nem volt unalom,csak a szeretet,
gyerekhad keserű nem lehetett.
De szerettem biciklizni, sután
az apámén tanultam,hajam szállt,
ahogy ma is tetszik,ha tekerek,
kertem alján kilométereket.
* dumó : frissen sült kenyér vége.
Bőcs,2025.08.03.
Author: Szabó Edit
Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. „Tanárnéni”-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a „VERS”-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....
2 Responses
Milyen jó lenne, ha két életünk lehetne úgy, hogy emlékeznénk az előzőre és nem követnénk már el azokat a hibákat, amelyekbe belefutottunk. Már tudnánk, hogy kik azok, akik igazán a sírig szerettek bennünket és nem ülnénk fel holmi üres ígéreteknek.
Sajnos nem lehet, ez az egy élet adatott nekünk. Nem olyanok vagyunk mint a virág, mely lehullajtja a magját és tavasszal újra kihajt, vagy mint az évelő növény, hanem emberek vagyunk és halandók,
Szeretettel: Rita
A gyerekkorra való emlékezés nekem csodálatos,hiszen az volt ! Semmi gond, anyukánk nevelt,nem dolgozott és tényleg azt csináltuk,amiről írtam.
Azok a gyerekek a mai napig barátaim és örülünk, ha találkozunk, már aki még él. Mert igen, az élet múlandó !! Van,aki hamarabb elment ! De nem tudunk mit csinálni, az emléke megmarad.
Köszönöm szépen véleményed kedves Rita szeretettel : Edit