Azt hiszem, egy új műfajt találtam ki, legalábbis én még nem találkoztam vele. Ez az üzenet-novella. Íme, az első. A címe: Daganat
Anya
Hívtalak, de nem vetted fel. A daganat rosszindulatú volt. Holnapután megkezdik a kemót.
Jól vagyok, de elfáradtam, lefekszem.
Tomi
Anya, úgy sajnálom. Épp igazoltattunk, nem tudtam beszélni. Kérek szabadnapot holnapra, elviszlek kocsival. Nagyon aggódok érted. A gyerekeknek mit mondjunk?
Anya
Ne kérj szabadnapot. Már hívtam betegszállítót, nem mondom le. Jól megleszek. A kicsiknek egyelőre ne mondjatok semmit.
Tomi
Anya, nem maradhatsz ott egyedül. Ideköltöztetünk. Van egy kis ház a szomszédunkban, eladó. Megvesszük neked. Ha itt leszel a közelben, felváltva el fogunk látni.
Anya
Fiam, a gyerekek felügyeletét és különórákra szállítását is alig tudjátok megoldani. Ne intézz semmit. A hivatal már küldött egy házi gondozót. Én elleszek, csak ti vigyázzatok magatokra.
Tomi
Anya, mikor ott jártunk, nem tetszettél nekem. Sokat fogytál, sápadt vagy. Mégis ide kellene költöznöd. Sajnos, van ez a helyi rendelet, ami nem teszi lehetővé, mert csak nyolc általánosod van. Már beszéltem a polgármesterrel, azt mondta, a körzeti megbízott édesanyjával kivételt tesznek. Már meg is szavazta a képviselő testület.
Anya
Drágám, már mondtam, hogy magatokkal törődjetek. Vigyázz magadra, különösen az éjszakai igazoltatásnál. Ezek a drogos sofőrök mindenre képesek. A minap is elgázolt valaki egy rendőrt, hogy megléphessen. Igazán jól vagyok, de délutáni órákban ne hívjatok, mert olyankor hányingerem van.
Tomi
Anya, már többször hívtalak, de nem vetted fel. Dobjál legalább egy lájkot, ha jól vagy.
Tomi
Anya, jól vagy?
Tomi
Anya, felhívtam az ottani kollégát, hogy nézzen be hozzád. Ne ijedj meg, ha bemegy.
Anya
Sajnálom, kolléga, későn érkeztem. Az édesanyja elhunyt.
Author: Kertész Vali
Kertész Vali vagyok 64 éves és kezdő író. Két ével ezelőtt jelent meg első novellám, a Kendvenc ételem története című antológiában Búcsú címmel. Azóta két újabb novellám és két versem jelent meg, valamint három megzenésített versem, és egy kisregényem Végzetes vasárnap címmel. Eddig a családdal, az anyagiak előteremtésével voltam elfoglalva, most végre eljutottam az önmegvalósításhoz. Remélem, maradt még rá időm. Nem fantázialényekkel, hanem valódi hús-vér emberekkel foglalkozom, szereplőim akár lehetnének a szomszédaim vagy a barátaim is, de természetesen kitalált személyek. A mában, vagy a közelmúltban élnek. Mégis érdekesek lehetnek az olvasó számára. Szándékaim szerint van bennük valami, ami az átlagtól eltérő, a történetük általában keserédes.
Egy válasz
Megrázó történet volt, mégis nagyszerű, ha valakinek ilyen gyereke van, aki gondoskodni akar, a közelében tudni az édesanyját, akit aggódik. Jó így meghalni, hosszan tartó ápolás és szenvedés nélkül. Ez is keveseknek adatik meg.
Szeretettel: Rita