A Horváth-kertben, Bogácson

A Horváth-kertben, Bogácson

 

Gyere el most, a híres, nevezetes szép Bogácsra,

egy panzióban lesz életed legszebb románca.

A kerthelyiségben nyílik a sok színes boglárka,

nyolcvan rádióban ott dalol nyolcszáz mezei poszáta.

 

Minden reggel lemehetsz a zöld vadregényes kertbe,

hallod majd, hogy gyönyörűen csicsereg a sok fecske.

A harangszó után a jó ebédhez szól a nóta,

 este megjelenik ott Budapest, Párizs és Róma.

 

Katika és Julika itt fényben él a homályban,

borsodi káposzta ott illatozik a konyhában.

Horváth úr neked varázsol az Alkotmány utcában,

csodálatos ízeket, szép tálakban és fényes kuktákban.

 

Az élet aromái hódítanak e szép várban,

Magyaros fűszerekkel szövetkezve egy nagy házban.

Gyakran egy vaddisznó fortyog és röfög a kocsmában,

de néha vén szürke marha rotyog és röhög a bográcsban.

 

Vendégmarasztaló, a sudár legényfogó leves,

a tárkonyos vadmalac leves, híres lett és neves.

Pihent itt már a szegény úrfi és a gazdag nemes,

szívük és lelkük őrzi ezt a gyönyörű patinás helyet.

 

A pálinka urak ott együtt boldogságban élnek,

kerüld őket, s akkor majd hülyének, s bolondnak néznek.

Barátkozz velük, s ők ezért szeretni fognak téged,

érted mondanak egy imát, a józan, spicces és a részeg.

 

Legyen örök életű, a Horváth kertben e mottó,

legyen mindig teli a pikoló, bögre és a korsó.

Ne kopogjon és kongjon üresen a boros hordó,

állítson szép emléket egy pompás kép és sok színes fotó.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Láthatóvá válni

Láthatóvá válni     Azt hisszük, hogy ha elég réteget pakolunk magunkra – sminket, filtereket, elvárásokat –, akkor láthatatlanok maradhatunk. Elrejtőzünk a saját életünk elől,

Teljes bejegyzés »

HITTEM .

HITTEM. úgy néz ki, az idő kijátszotta a lapjait, vártam sokat csendesen , azt hittem szeretetben , és minden borult, feltárult a titok .  

Teljes bejegyzés »

FONTOSNAK HITTEM.

FONTOSNAK HITTEM.   őszinteségem taszított a magányba hittem , bíztam ,vártam , bizalmat adtam . így sem kaptam választ elfogattam alázattal.   jól álcázott szavak

Teljes bejegyzés »

BIZALOM .

BIZALOM. FOTÓ:Telkes Vivtória.   rád szállhatok minden alkonyon már nem félek te is az ég felé tekintesz én pedig ott élek.   te vagy a

Teljes bejegyzés »

Prédára várva 

Egy rókát láttam Sárgás szemmel, a csendben most is figyel Prédára várva.   Most is figyel, nem ereszt el, Sárgás szemmel majd’ bekap. Marna belém

Teljes bejegyzés »