Tóparti sóhajok

Vizes palackok, egymás mellett hevernek

Cigarettásdoboz, kupacban csikkek

Öngyújtók kiégve, üresen fekszenek

 

Aprójelek, mit sokan nem látunk

Minden tárgy hangosan kiált

A tegnap súlyának a tanúja

 

Egy mobiltelefon is árván hever

Mint egy gyermek kit elhagytak

Némán fény nélkül hallgat

 

A nap füvet perzselően éget

Odébb a lombok alatt egy autó

Csendben álmodik és vár

 

Kétséggel és csalódással teli léptekkel

A mélyvíz mindent elnyelő ölelésébe

Sodródott a kövek súlyával

 

Kavargó gondolatok halkulnak

Hátrahagyott tárgyak sikoltanak

Most már minden mozdulatlan

 

Mánfa, 2025.09. 27.

 

Annamanna Orsós
Author: Annamanna Orsós

Annamanna Orsós az Irodalmi Rádió szerzője. Ezen a néven néven alkottam 2006 júliusától- 2025 áprilisáig. Azután egy rövid időre megpróbáltam az alkotói név cserét, melynek számos oka volt, melyet már 2017- ben versbe foglaltam, de csak 2025. április 25- ével kezdtem használni az új nevemet a Rédei Annát írás során, de valahogy idegennek éreztem ezért tértem vissza a régi nevemhez. 1972-ben születtem, egy háromgyerekes beás cigány család középső gyermekeként. Az általános iskolai, és a gimnáziumi tanulmányaimat Pécsett végeztem el. A Roma Média Gyakornoki Program tagja voltam, és sikeresen fejeztem be. A Dunántúli Naplóban megjelent egy pár írásom. Tovább tanultam a Veszprémi Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői szak levelező tagozatán. Nagy erőfeszítést tettünk a férjemmel együtt, hogy kimozdulhassunk a generációs szegénységünkből. 2000-ben költöztünk Kanadába a jobb élet reményében, és honvágyamban ott kezdtem el rajzolni és festeni. 2004 márciusában visszajöttünk Magyarországra, négyórás postai kézbesítő lettem Mánfán, ahol vettünk egy családi házat a Kanadában megdolgozott pénzünkből. Ezen az alig 1000 fős településen akkor még csak enyhébb nyoma volt a diszkriminációnak, ezért itt megtaláltuk az otthonunkat, de a banki hitelek miatt újra külföldre kellett mennünk dolgozni. 2009-ben Angliába költöztünk, és onnan törlesztettük a banki hiteleinket, amelyeket kénytelenek voltunk felvenni, hogy lakhatóvá tegyük a családi házunkat. 6...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Berecz Klaudia

Amikor a színek eltűntek

Rólad egészen mást hittem Azt hittem a gyógyulást hozod Erre csak mégjobban tönkretettél S ismét könnyeim közt van az otthonom.   Azt hittem arra tanítasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Ragyogás

Rózsa Iván: Ragyogás (haiku) fent trónol immár udvari teliholdunk – hulló csillag hull Budakalász, 2026. április 30. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cinkelt lapok

Rózsa Iván: Cinkelt lapok Ha komoly játékosok bevesznek egy hálátlan bunkót a játékba, az előbb-utóbb hamiskártyás lesz, s el akarja rontani mindannyiunk játékát. Ám kiismerik,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Nyugodt séta

Rózsa Iván: Nyugodt séta Remélem, hamarosan újra sétálgathatok sokak volt kedvenc utcácskáján a Karmelita előtt is; és ismét kinyit régi helyén a Várszínház. A Budai

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kisebb kockázat

Rózsa Iván: Kisebb kockázat Ha két lehetőséged van csak: jobb egy biankó csekket valaki ismeretlennek kitölteni; mint egy olyat valaki másnak, akiről biztos tudod, hogy

Teljes bejegyzés »