A valóság vékony tükrén,
amit leheletnyi határ választ el
egy másik világtól-
ott létezem.
Folyamatosan változom,
de körülöttem megfagy a levegő.
A széltől még a falevelek sem
rebbennek meg-
itt az időt másképp mérik.
Nem tudom, mi az a sorsfordító erő,
amely mély gyökeret vert bennem.
Mozdulatlan maradtam-
jöhet bármi, tombolhat vihar,
testem mégis ott marad,
miközben lelkem
keresi a válaszokat…
Author: József Kata
József Kata vagyok, Budapesten élek, és az írás az életem szerves része. Eszköz amivel kifejezhetem az érzéseimet, gondolataimat. Sokszor azokat amiket szavakba önteni is nehéz, amiket egyszer már mindenki megtapasztalt de nem tudja hogyan fogalmazza meg. Az elmúlt években egy versesköteten dolgoztam, amely a pillanatok törékenységét, valamint az érzelmek mélységét igyekszik megragadni. Az írás számomra nem csupán önkifejezés, hanem az érzelmi tapasztalatok feldolgozásának eszköze is. Célom, hogy az olvasóban is felébresszem a gondolkodás és az érzelmi átálés lehetőségét, és a versek által közös élményt teremtsünk.
Egy válasz
„jöhet bármi, tombolhat vihar,
testem mégis ott marad,
miközben lelkem
keresi a válaszokat…”
Tetszéssel olvastam magvas gondolataid. Igen, más a test és más a lélek. Az én testem már öreg, de a lelkem fiatal. Nehéz középutasnak lenni.
Szeretettel: Rita