Mérlegserpenyőnek két nyelve,
Mindegyik jóval s rosszal telve.
Jobbra-balra egyre csak hintázik,
Sorsunk felett játszik és ingázik.
Hét hétre, s nap múlik napra,
S e súlyt mindkét oldal kapja.
Döntéseink ereje nyomja le,
Melyik oldal lesz majd tele.
De azon az utolsó napon s percben,
Ha lelkemből testemnek integettem,
Megfagynak rossz vagy jó döntések,
Egyik oldala többet nyom serpenyőknek.
Nem mozdul meg ismét: úgy marad,
Belőlük hasznot élet vagy halál arat.
Gyommal telt életek halált hoznak,
Kiket az Élet Könyvéből kiradíroznak.
Gabonamagvak ha jó földbe esnek,
Mennyből nagy jutalmat vesznek.
Kárhozat vagy örökké boldogság?
Démon-kacaj, vagy béke s bátorság?
Ha meg is fagynak tetteink egyszer,
Álljunk az örök kapukba szeretettel,
Tiszta szívünk legyőzi a sötétséget,
Fehér gyolcsban várjuk az üdvösséget!
Author: Zilahi Zoltán
1986-ban születtem Budapesten, de Gyömrőn élek, a természet közelségében. Tízéves koromban írtam első novellámat, amelyet történelemkönyvem Élet az őskorban című fejezete inspirált. 2004 januárja óta írok verseket, két évvel ezelőtt amatőr versenyt nyertem egyik költeményemmel. Az olvasás már gyermekként is meghatározó része volt életemnek: Elsőként Mándy Iván Robin Hood-ját és Mark Twain Tom Sawyer-ét olvastam, amelyek szélesre tárták előttem az irodalom szeretetének kapuját. Verseimben visszatérő motívumként jelenik meg a természet, a harmónia és a szerelem. Íróként cikkeim 2017 és 2019 között a Gyömrő Magazin-ban, 2014 és 2023 között pedig a Széchenyi Alapítvány honlapján jelentek meg. Most éppen egy disztópikus, posztapokaliptikus sci-fi regényen dolgozom. 2016 márciusa óta a Gyömrőszínház társulatának tagjaként amatőr színészként tevékenykedem, ami szintén közel áll hozzám. Érettségivel és teológiai mesterdiplomával rendelkezem, a C. S. Irodaház recepcióján dolgozom. Számomra az írás olyan, mint a levegő vagy az étel: Nem tudok élni nélküle.
Egy válasz
Lélekemelő szép soraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita