Hóban, vonaton
Új év első igazi hete hóval érkezet meg az országba. Nem csak úgy ahogy eddig, évekig, hogy csak fent a magas hegyek közzé. Most az egész országra ráborult a fehér lepel.Az alföldi végtelen most úgy tűnt, mint egy nagy fehér abroszos asztal, mely csak terítéket és a vendégek hadát várja. A sziklás hegyek pedig mint a kucsmás, subás pásztorok csak gubbasztottak a tiszta bunda alatt.Na de még ott nem tartok.Még egyelőre csak a sötét hajnal van előttem. Igaz nem annyira mert a hó valamelyest ,,világított”. A lépteim ütemesen ropognak, de minden lépés éreztetti velem, hogy reggel van. Ugyanis komótosan ballagok. Ekkor jut először eszembe gyerekorom egy szép emléke.Ugyan így reggel volt csak akkor még én nem gyalog, hanem szánkón utaztam édesanyám pedig húzott. Szegénynek nem volt könnyű dolga mert vastag gyerek voltam. De sajnos nagyon szeretem utazni e húzós járművön. Ekkor megcsúzok de talpon maradok. Bár az életben is ennyire könnyű lenne. Megbotlunk, de még is talpon tudunk maradni. Feleszmélek és szedni kezdem a lábam, hogy le ne késem a vonatom. Az állomáson nem sokan várakoztak. Olyannyira be voltak öltözve, hogy az arcokat, ha szeretem volna se tudtam volna kivenni a ruhák mélyéről. A vonat szinte némán érkezett meg. Gyors utas csere és már új utasokkal elindult tovább a derengő hajnalba. A kocsiban világosság uralkodott és jól eső meleg. Bóbiskolva tekintek ki az ablakon. Kis váratva megérkeztem az átszállás lehetőségéhez. Ezen a szerelvényen többen vannak. A Nap is elkezdte útját. A fénye gyenge, épphogy világit, de elég, hogy lássam a kökény bokrokon szálldosó szarka párt. A távolban őzek rudlíja hevert a vetés egy mélyebb részén. Sajnálkozva sóhajtok és csak remélni tudom, hogy a lelkiismeretes vadászok gondoskodnak róluk. Ismételten át kell szállnom s meglepetten konstatálom mi jobban utazok beljebb az országban annál is több utas csatlakozik hozzám. Ezen a járaton hamar elszunyókálok, ami mélyebb alvásba csap át. Azon se lettem volna meglepődve, ha felébresztenek amiatt, hogy elnyomom a vonat zaját a horkolásommal. Mikor felébredek a himnuszban megénekelt tokaji szőlőhegyek képe fogad engem. Gyönyörködve nézem ahogy a szép sorok között, mint elrejtette utalások úgy terül szét a hó. Tovább haladva az ország ezen vidéki vadvilága is megváltozik. Az egyik talpon hagyott tengeri szélén kisebb vaddisznó kondát veszek észre. Egy sűrű nyárfasorban gímszarvasok csapatja bújik meg az erősödő hideg szél elől. Ahogy őket figyelem egyre másra feltűnik a sok nyom a hóban mely jól jelzi, hogy a vadak ebben a cudar időben is bizony mozognak. Szerencsére a vonat nem megy olyan gyorsan így jobban szemügyre tudom venni a róka cserkelő csapáját. A vonat hangja 1 2 megbújó nyulat is felugrasz rejtekéből de azért látom hogy vannak köztük rutinosabbak, akik csak a fülük mozdítják a hang irányába. Ekkor eszembe jut gyermekkorom szintén szánkóval történő esete. Amikor is a szomszédunkban lévő lovas ember szánkó elé fogta lovait és a környék gyermekeivel megrakva neki indult a határnak. Én személy szerint roppantul élveztem. Nemcsak a lovak szép látványa miatt, hanem mert sokkal több mindent láthattam, mint ha csak a szoba ablakból figyelhettem volna azt a csodás téli tájat. Merengésemet célba érésem szakítja félbe és leszállva tele szívom magam a Zemplén jó levegőjével arcomat pedig a szél hópelyhekkel simogatja meg.
Author: Karsai Zénó
Kedves Olvasó! Wass Albert, Móricz Zsigmond,Ernest Hemingway,Fekete István és Rejtő Jenő munkássága már gyermekkorom óta nagy hatással voltak rám. 4 évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással. Kezdetben verseket írtam, utána pedig az elbeszélések következtek. A munkámból kifolyólag rengeteg időt töltök a szabad ég alatt és objektív szemlélőként figyeltem meg a természetet, annak minden szépségével és rendjével együtt. A mezőgazdaságban és lótenyésztésben szerzett tapasztalataim sok írásomnak adott ihletet. A bejegyzéseimben szerteágazó témákról fogok írni, mint például természetjárás, vadászat, kutyatartás- és tenyésztés, mezőgazdaság, lótartás- és tenyésztés, történelem és irodalom.