Mosolyod a hold fátyolos fénye,
mint rezgő fátyolvirág tündöklő szépsége.
Jéghideg hajnalban lényed belengi a tájat
lánglelked átvágtat,
felperzsel minden megfagyott ágat.
Nappali fényben
csillogó szemed tükre
szikrázó parázsként
táncol bele az éjjeli tábortűzbe.
Hófehér ködben,
a szeretet szívében
magamhoz engedlek,
csendben, békességben.
Belülről érezlek
a süvöltő szélben,
benne vagy
a szakadó hóesésben.
Érezlek,
mélyen.
Mindenhol létezel
a mérhetetlen mindenségben.
Ott vagy az éjjeli égen,
másnap a szikrázó kékségben,
s mindenféle kesze-kusza,
zegzugos térségben.
Így Általad magamat szeretve,
belülről kifelé teremtve,
tükörként szemedben elveszve
Szeretlek,
Életem szerelme.
Author: Hajnal Cs. Krisztina
Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt
4 Responses
Magadba vagy szerelmes??? Hmmm, érdekes… Nincs semmi valóságos, csak a transzcendentális tér, amiben nincs másik valós személy, nincs kötődés, nincs valódi emberi érzelem, csak a felelősségmentes nihil. Olyan mintha menekülnél a múltban elkövetett bűneid következményei elől.
Kedves Zita!
Érdekes következtetés…..elgondolkodtató. Mindenki gondol valamire, valakire egy vers olvasása közben és mindenkinek a saját maga szűrőjén keresztül indul el a gondolatmenete, mivel az egész világ tükröt tart nekünk. Egy meditáció után, csendes pillanatomban született ez a vers és magára a Teremtőre gondoltam, aki mint energia minden emberben megnyilvánul. Benned is és bennem is. Köszönöm, hogy megosztottad a gondolatodat.
Kedves Krisztina!
Az élet tükröt tart, hogy tanuljunk a hibáinkból. Van az az elmélet, hogy minden gondot lerázhatunk a érzelmi síkon, Isten/az univerzum megbocsájt, feloldoz. Te ebben hiszel? Szerinted nem kell emberi interakció? Akkor hogyan tanulunk abból, amit a tükörben látunk? Nem kapjuk vissza a problémákat egy következő életben? Érdekelne a véleményed ha már Te is ilyen spiri/ezi síkokon mozogsz.
Kedves Zita!
Köszönöm felvetésed, úgy gondolom a kettő nem független egymástól. A „Karma” és az Égi segítség” versemben utalok arra, hogy igen bele tudunk ragadni karmikus körökbe. Ahhoz, hogy Isten megbocsásson, először magunknak kell megbocsájtanunk, addig Ő sem tud, hiába szeret nagyon minket. Mi rakjuk bele magunkat a karmikus körökbe. Gyerekkorom óta van olyan képességem ,hogy megálmodok, megérzek előre dolgokat, katasztrófákat, van, hogy azt is érzem, amikor földrengés van a Föld bolygónk másik felén. Álmaimon keresztül előző életeimre is rálátást kaptam, amiért hálás vagyok. Továbbá történt életemben egy meghatározó esemény, amióta jobban kinyílt a „másik világ”, ezeket az érzéseimet is versbe öntöm. Tisztában vagyok vele, hogy mindenkinek megvan a saját véleménye a dolgokról, világról, meggyőzni nem szeretnék senkit, nyitott vagyok más látásmódokra is. Írom, amit írok és érzek, amit érzek. 🙂