Miért fontos az emlék?
Mért fontos az emlék?
Hisz elmúlt, olyan rég.
Csakis a múltban él…
Testünk már nem remél,
Olyat mi csak emlék.
Álomban visszatér,
A lélek még remél,
És enni, inni kér,
Ott, hol kő a kenyér.
Mert a lélek makacs,
Néha olyan pimasz.
De hogy hol lakozik,
Hol alszik, hol fázik,
Biz’ isten, nem tudom,
Csak a jelen a jó,
Csak a jelenvaló,
Együtt test és lélek,
Akkor egyet kérnek.
Csak tettből lesz jövő,
De míg az ember felnő,
Tengernyi az álom,
Olyan, mire vágyom,
S olyan mire nem is.
Akkor mért van az is?
Mért fontos az emlék?
Álmodtam én nemrég.
Mért fontos az álom?
Azért, mert csak rá vágyom?
Mi elérhetetlen,
Az enyém lesz menten.
Régi emlék éled,
S a szív vele ébred.
Múlt, jelen és jövő,
Átalakul…
Az ember megtanul,
Érezni, oly vadul.
Vágy, álom és emlék,
Oly bizarr és merész,
Vágyunk átalakul,
És emlékké fakul.
Álmunk már nem fontos,
Mint kertész, a gondos,
Agyunk most kihúzott
Sok kicsi fiókot,
S belerakta álmunk,
Miből emléket gyártunk.
Álomemlék, mi ál,
Vágyat takar csupán.
Minden egy pillanat,
Valós döntéshalmaz.
Aztán már csak emlék
A tett, álom-emlék…
Jelen, jövő, élet,
Átalakult végleg.
Mért fontos az emlék?
Mert elmúlt olyan rég?
Author: Császár Rita
Ilisicsné Császár Rita vagyok. 1968. október 13-án születtem. A Balaton déli partján, Fonyódon élek. Mintegy húsz évig könyvtárosként dolgoztam. Ekkor kezdtem el írogatni (1990-es évek). Először felnőtt verseket, majd a 2000-es évektől dalszövegeket is. Később a gyermekirodalom felé fordultam. Gyermekverseket, meséket, verses meséket írtam. De írtam már hosszabb lélegzetű meseregényeket is. Két könyvem jelent meg: Mézes mackó (2016) és Gyémántrablás különleges módon (2022). Valamint antológiákba írogatok verseket, meséket.