Forró és színpompás örök szerelem

Forró és színpompás örök szerelem

 

A sötét árnyakon megcsillan egy bűvös fény,

csillogó dolmányban érkezik egy fess legény.

 

Aranyos koronáját gyorsan s élénken pörgeti,

az égbolt vörös óceánján lávák között görgeti.

 

Színpompás fényét egy szép leány felé tárja,

aki a felkelő napot madárdallal várja.

 

Tornyokon csillan ragyogó és élénk színekkel,

fürkészi a Földet sugárzó és pulzáló szemekkel.

 

Izzó parazsakon száguld, hisz a szerelme várja,

mámorosan suhannak együtt egy titokzatos bálba.

 

Kapcsolatuk az örökkévalóság bolygóközi álma,

amely a Tejút mentén köttetett egy hófehér házban.

 

Ez a szerelem lázasan tündököl minden reggel,

amikor a hatalmas Nap pirkadatkor felkel.

 

Minden csodás hajnal egy színpompás virradat,

égi ajándék az ébredéskor minden pillanat.

 

Egy tüzes tangó a kék Föld gyönyörű asszonyával,

száz forró csók a Naptól egy tűzpiros vallomásban.

 

A vörös napszél egy angolkeringőt dúdol

a kék bolygónak, száz kedves merengő húron.

 

A reggel színes táncát lejti millió szerencsecsillag,

az égbolt ezer szegletében szikrázó arcuk csillog.

 

A forró Nap és a kecses Föld szerelme örökké lángol,

egy fess legény és szép leány a végtelenben táncol.

 

 

Cserepka István

 

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A festőművész ajándéka

Az első hó december huszonkettedike estéjén érkezik. Hatalmas, szikrázó labdacsok hullanak az égből, néhány óra alatt az egész falut beborítják. A lakók eldobják a csomagolópapírt,

Teljes bejegyzés »

Az élet fénye

Reggel az első utam a postaládához vezet. Amióta elmentél, így van. A gyerekek még alszanak. Nem hallják kerti papucsom csosszanását az elfeketedett térkövön, a lábam

Teljes bejegyzés »

Hazagondozás

Nézem, ahogy Elza a kertben játszik. A halastó mellé ülteti hercegnőbabáját, kavicssüteménnyel kínálja. Barna haját, ami a nálam töltött év alatt dús és fényes lett,

Teljes bejegyzés »

Balettcipő

Vali 1947-ben, háromévesen húzott először balettcipőt. Kicsi volt a lábára, törte, nyomta minden ujját. A tanárnő szoros kontyát és még szorosabb arcvonásait rendezve közölte Vali

Teljes bejegyzés »

Halhatatlan üzenet

Edit Szabó : Halhatatlan üzenet Zenekarban, békés csendes este halkan szólal a hegedű zene, koncert-terem lassan életre kel, szólaljon egy halhatatlan üzenet. Szólamok szárnyalnak oly

Teljes bejegyzés »

Megyek

Megyek Egy óra kattog a málladozó falon, Mögöttem az út már a semmibe veszett. Az időt ma még hiába faggatom, A holnap már megtette a

Teljes bejegyzés »