Forró és színpompás örök szerelem

Forró és színpompás örök szerelem

 

A sötét árnyakon megcsillan egy bűvös fény,

csillogó dolmányban érkezik egy fess legény.

 

Aranyos koronáját gyorsan s élénken pörgeti,

az égbolt vörös óceánján lávák között görgeti.

 

Színpompás fényét egy szép leány felé tárja,

aki a felkelő napot madárdallal várja.

 

Tornyokon csillan ragyogó és élénk színekkel,

fürkészi a Földet sugárzó és pulzáló szemekkel.

 

Izzó parazsakon száguld, hisz a szerelme várja,

mámorosan suhannak együtt egy titokzatos bálba.

 

Kapcsolatuk az örökkévalóság bolygóközi álma,

amely a Tejút mentén köttetett egy hófehér házban.

 

Ez a szerelem lázasan tündököl minden reggel,

amikor a hatalmas Nap pirkadatkor felkel.

 

Minden csodás hajnal egy színpompás virradat,

égi ajándék az ébredéskor minden pillanat.

 

Egy tüzes tangó a kék Föld gyönyörű asszonyával,

száz forró csók a Naptól egy tűzpiros vallomásban.

 

A vörös napszél egy angolkeringőt dúdol

a kék bolygónak, száz kedves merengő húron.

 

A reggel színes táncát lejti millió szerencsecsillag,

az égbolt ezer szegletében szikrázó arcuk csillog.

 

A forró Nap és a kecses Föld szerelme örökké lángol,

egy fess legény és szép leány a végtelenben táncol.

 

 

Cserepka István

 

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »