A zöld, illatos tavasz

A zöld, illatos tavasz

 

A komor télnek elszakadt a hófehér, zúzmarás kabátja.

Elrepedt már a jégbe fagyott két gyönyörű rámás csizmája.

 

Tüstént leveti ütött-kopott, hideg és foltozott gúnyáját,

majd magára ölti, s megforgatja kékre festett szép dolmányát.

 

Az örökzöld ezüstfenyők színpompás, morajló hajlékában,

a piciny, huncut, nyíló hóvirágok kacagva bújócskáznak.

 

Az illatos tavasz a kikelet röppenő szárnyain lebeg.

Elrejti most rideg fegyverét a bódult, hideg téli sereg.

 

Elolvadt a sok hófödte, jégbe fagyott, hideg kis kalitka,

égen és földön erről dalol millió mezei pacsirta.

 

A kis, apró, lila ibolyák szirmaikat bontják élénken,

ötszáz nyüzsgő tisztáson, a csodásan melengető napfényben.

 

Az éledő bokrok ágain a kicsiny rügyek már pattannak,

az ébredező vadvilággal kuncogó hangokat hallatnak.

 

Fürgén hullámzik a zöldellő, csodálatos, nagy kerek erdő,

élénken fújja lombjait a varázslatos tavaszi szellő.

 

Ezer kis széncinege énekét hallgatja ezer seregély,

a szivárvány színeiben csillogó, ékes tolluk meseszép.

 

Együtt csicsereg a zöldikék seregével a sok nyitnikék,

isteni hangjukon csevegik egymásnak azt, hogy már nyílni kék.

 

Hajlong ide-oda a sok harmatos virág, fűszál és haraszt.

Kikeleti fényében pompázik a zöld, illatos, szép tavasz.

 

 

Cserepka István

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Körmenet

A mindig más, nem megoldás; de néha jó a változás! Ugyanúgy menni nem lehet, mert megszédít a körmenet, mi oltárt, szentélyt körbezár. Hinni csak ebben,

Teljes bejegyzés »

Fotók a múltból

Régi fotókat nézegettem. Nem az „A” oldaluk érdekelt, hanem a „B”.Az, amit nem látni.Kik állnak a képen? Mi történt előtte, és mi lett utána?Milyen pillanatot

Teljes bejegyzés »

Távolság Tartva

  Távolság Tartva Valahogy mindig kilógok a történetből – talán mert nem írták meg rendesen a szerepem. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy

Teljes bejegyzés »

Ajtó a hithez

   Ajtó a hithez   Az Isten házában neked minden ajtó nyitva áll.   A templom oltárán az égi fény a hitről mesél.   Száz

Teljes bejegyzés »

Magyar hazánk

   Magyar hazánk   Az ékes Magyarhon büszkén őrzi a múlt csodáit.   A haza mindenkor. Ezt vésd kőbe! Mert ő érted él.   Egy

Teljes bejegyzés »

Az én hazám

  Az én hazám   Egy porszem a magyar haza földjén nekem a minden.   A magyar szép honban az évszakok varázsa hódít.   A

Teljes bejegyzés »