A boldogság titka

A boldogság titka

 

Hallgatni édesanyád méhében

két szív örök dobogását.

Átélni a földi megszületés

fényes égi ragyogását.

 

Meglátni egy varázslatos szempár

két csodálatos bogarát.

Felfedezni két tündöklő szemét,

arcának bájos mosolyát.

 

Pihenni két bársonyos kebelén

napsütésben és az éjben.

Megnyugodni köténykés ölében,

sötétben és halvány fényben.

 

Kacagni vele száz játszótéren,

repülni ezer nagy hintán,

szorítani megfáradt két kezét

parkok csevegő kis padján.

 

Megtanulni a magyar regéket,

hiszen halkan neked dúdol.

Szavalni mamádnak hős verseket

mikor a konyhában súrol.

 

Indulni a lázadó nagy úton.

Egyedül, de bizakodva.

Meghódítani e szép világot,

szerényen s nem pimaszkodva.

 

Megjárni a hadak ősi útját.

Védelmezni a kishazát,

visszatérni a szülői házba,

mert neked itt van a hazád.

 

Elhoztam magammal egy szerelmet,

vele egy boldog családot,

bemutatni az édesanyámnak,

akit az Isten megáldott.

 

Hallgatom kedves és hívó szavát,

hisz ő büszkén szült meg engem.

Megnyugtatom őt a hintaszékben,

egy napsütötte kiskertben.

 

 

Cserepka István

 

 

 

 

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha majd…

Tudom jól, nem tarthat minden örökké.  Egyszer majd elmúlik,véget ér,  ha mégoly szép is a meleg nyár s vele a napsütés.  Ha majd fenn az égen sötét felhők vonulnak.  Ha majd hideg, csípős szelek fújnak újra.  Ha majd a magasból szomorú őszi esők hullanak. 

Teljes bejegyzés »

A boldogság titka

A boldogság titka   Hallgatni édesanyád méhében két szív örök dobogását. Átélni a földi megszületés fényes égi ragyogását.   Meglátni egy varázslatos szempár két csodálatos

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet. rész     Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap… bandukoltam az égi fellegek

Teljes bejegyzés »

Kövek

Rég álltak így egymás mellett, ezredévek múltak, teltek, ők hallgatagon figyeltek, jól értették már a csendet.   Egyiküknek büszke szirtje merészen kéklett az égbe, másikuknak

Teljes bejegyzés »

Hajnali tavasz

Edit Szabó : Hajnali tavasz Bágyadtan kél fel a korai napsugár, áttör magasból a kéklő felhők útján, szép sárga fénye melegíti a szemem, de testemhez

Teljes bejegyzés »