A boldogság titka

A boldogság titka

 

Hallgatni édesanyád méhében

két szív örök dobogását.

Átélni a földi megszületés

fényes égi ragyogását.

 

Meglátni egy varázslatos szempár

két csodálatos bogarát.

Felfedezni két tündöklő szemét,

arcának bájos mosolyát.

 

Pihenni két bársonyos kebelén

napsütésben és az éjben.

Megnyugodni köténykés ölében,

sötétben és halvány fényben.

 

Kacagni vele száz játszótéren,

repülni ezer nagy hintán,

szorítani megfáradt két kezét

parkok csevegő kis padján.

 

Megtanulni a magyar regéket,

hiszen halkan neked dúdol.

Szavalni mamádnak hős verseket

mikor a konyhában súrol.

 

Indulni a lázadó nagy úton.

Egyedül, de bizakodva.

Meghódítani e szép világot,

szerényen s nem pimaszkodva.

 

Megjárni a hadak ősi útját.

Védelmezni a kishazát,

visszatérni a szülői házba,

mert neked itt van a hazád.

 

Elhoztam magammal egy szerelmet,

vele egy boldog családot,

bemutatni az édesanyámnak,

akit az Isten megáldott.

 

Hallgatom kedves és hívó szavát,

hisz ő büszkén szült meg engem.

Megnyugtatom őt a hintaszékben,

egy napsütötte kiskertben.

 

 

Cserepka István

 

 

 

 

 

 

 

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rózsa Iván: Azt szeretném

Rózsa Iván: Azt szeretném Azt szeretném, hogy palesztin és zsidó egymással összebéküljön! Egykori ellenség egy asztalhoz üljön! Síita és szunnita ne utálja egymást! Pakisztáni és

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Cabo verde

Rózsa Iván: Cabo verde A zöld-fokiak fokozták a szintet; Nekik egyáltalán nem volt mindegy; Hispán sztárok elképzelés nélkül rúgták a bőrt: És egy legenda megint

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Üdvözülés

Rózsa Iván: Üdvözülés Mindenki saját magáért felelős. Tetteiért, cselekedeteiért. Isten semmiért sem felelős. De az egyetlen, univerzális, omnipotens Isten által Te is üdvözülhetsz! Ha van

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Történelem-hamisítás

Rózsa Iván: Történelem-hamisítás A történelemkönyveket írják és olvassák… A folyamatokat újraértelmezik, kiforgatják… Hány ezer éve csikorog már ezen kerék?! Mikor mondja az emberiség: na, most

Teljes bejegyzés »

A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »