A szem mögött

Mit ér a lágy dombokkal, ékes hegyekkel tarkított vidék,

Ha bennük csak sziklás üres barlang rejlik forrásvíz nélkül?

Mi kincs lehet a sík víztükörként elterülő mezőség,

Ha ott meleg szellők ölelnek, mikben a lélek megenyhül?

A külső lehet álarc mögé elbújt, hamis gyönyörűség,

De a szem mögött legszebb titkoknak tarka világa rejlik.

Ki csak a felszín után néz, ingoványra fordítja léptét,

De ki a lelki titkot érti, a szíve is kivirágzik.

 

Kazup-Nagy Máté
Author: Kazup-Nagy Máté

Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bill

Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb

Teljes bejegyzés »

Úgy, mintha nem is fájna

Egyszerűen nem tudom elviselni, Nem vagyok képes beletörődni És erre tudod mikor jöttem rá? Miután megírtam a könyv előszavát.   Nem tudom elfogadni, Hogy hagytál

Teljes bejegyzés »

Essen a víz

Essen a víz a fény magasából, nyeljen oxigénből rengeteget. Csapódjon bele víz felszínébe, zúgjon és dörögjön nem keveset.   Vigye el titkát fenti világnak, dicsérje

Teljes bejegyzés »

Merengő

Merengő   Szemem tekinti a falat. S egy másik életbe zuhanok; Hullámzom a tengerben, Majd megfulladok.   Aztán messze szállok, Mert így akarom; Véle találom

Teljes bejegyzés »

Pipacsok éneke!

Pipacsok éneke! Tombolt a vihar, leszakadt az ég, orkán erejű szél söpört végig! Letarolta a fákat és a ligetet, amit lehetett! Vitt magával mindent, mit

Teljes bejegyzés »

Kedvencnek lenni

A kedvence vagyok. Voltam. Ki se kellett mondania. Tudtam. Ahogy rám nézett, ahogy velem beszélt, amiket csinált velem. Tudtam, hogy a kedvence vagyok. Gyerek, pincsi,

Teljes bejegyzés »