Pipacsok éneke!

Pipacsok éneke!

Tombolt a vihar, leszakadt az ég, orkán erejű szél söpört végig!

Letarolta a fákat és a ligetet, amit lehetett! Vitt magával mindent, mit erejével kitéphetett.

Amit nem vitt el, a földre fektetett.

Most egy-két csepp, aztán egy sem! Már két napja megállás nélkül esett! De most elmúlt a felhőszakadás! Felhők már sehol! Tisztul az ég, ragyog a napkorong, vigyorog, és meleget áraszt szét!

Pirosló pipacsmezőn végigfut a megszelídült tavaszi szél! Simogatja, becézgeti, udvarol neki. Segít a napnak, felszárítják együtt az esőt, hogy ez a kis virág élhessen!

A pipacs kiegyenesedik, virul, s még élénkebbé, szebbé teszi a piros színét, hálásan válaszol, énekel nekik. Mint amikor a tenger vizét elkapja a vihar, magával ragadja, a piros hullámok úgy úsznak, futnak szerte szét!

Pipacsok hálaéneke az égig felér! Margaréták virítva szűzi tisztasággal, pompás fehér ruhájukkal, sárga kis koronájukban most már száradva, az égre néznek!

Bár vendégek, ők is a kórushoz tartoznak, nyújtóznak, ahogy csak tudnak, erősítik dalukkal a pipacsok víg dalát!

Akad köztük lila mákvirág, most már ágaskodnak ők is, zenéjük harsogva, szépségük tündökölve, nap felé fordulva dudolják ők is a pipacsok énekét!

Pipacs, margaréta, mákvirágok, színesebbé teszik a világot!

 

Bölcske, 2026.05.17.

 

 

Martha Rozalie
Author: Martha Rozalie

Szeretem a keresztnevemet mert édesanyámtól ez a másodok ajándék, amit kaptam születésemkor, Márta. Őt Rozáliának, legidősebb nővéremet Rózsának hívták az ő tiszteletükre Martha Rozalie. Gyerekkorom óta szeretem az irodalmat, a verseket, könyveket, Hoffman Ádámné tanárnőmnek köszönöm, hogy megerősített ebben. Nem válogatok, de vannak örök kedvenceim: Tóth Árpád, Ady Endre, Edgar Allan Poe, Alexandre Dumas, Daniel Keyes, Mélissa Da Costa, csak néhány. Minél több magyarkortárs: Bonnie Marcelé, Tóth Krisztina, Fábián Janka, Zsiga Henrik, és még sokan. Ha olvasok, megszűnik körülöttem a világ, átadom magam teljesen a leírt szavaknak, azonosulni tudok a szereplőkkel érzéseikkel, ha szenvednek szenvedek velük, mélyen át érzem fájdalmaikat, örömeiket. A helyszíneket magam előtt látom a legapróbb részletekig, atlasszal követem merre járnak. Érzem az illatokat, számban az ízeket. 2025 október óta írom le a gondolataimat. Az írással az érzelmi konfliktusaimat enyhítem. Melegség jó érzés, ha írok, akár éjszakákon keresztül, ha rám jön. Szeretnék fejleszteni az írásom minőségén, színessebbé, érthetőbbé, élvezetesebbé tenni. Az élet ajándékának tekintem, hogyha másokkal megoszthatom, fájdalmaikban osztozhatom, örömet szerezhetek írásommal.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bill

Ő volt a mindenem. Amennyire csak vissza tudok emlékezni, Bill az életem része volt. Öt évvel utánam született. Már akkor tudtam, hogy ő a legfontosabb

Teljes bejegyzés »

Úgy, mintha nem is fájna

Egyszerűen nem tudom elviselni, Nem vagyok képes beletörődni És erre tudod mikor jöttem rá? Miután megírtam a könyv előszavát.   Nem tudom elfogadni, Hogy hagytál

Teljes bejegyzés »

Essen a víz

Essen a víz a fény magasából, nyeljen oxigénből rengeteget. Csapódjon bele víz felszínébe, zúgjon és dörögjön nem keveset.   Vigye el titkát fenti világnak, dicsérje

Teljes bejegyzés »

Merengő

Merengő   Szemem tekinti a falat. S egy másik életbe zuhanok; Hullámzom a tengerben, Majd megfulladok.   Aztán messze szállok, Mert így akarom; Véle találom

Teljes bejegyzés »

Pipacsok éneke!

Pipacsok éneke! Tombolt a vihar, leszakadt az ég, orkán erejű szél söpört végig! Letarolta a fákat és a ligetet, amit lehetett! Vitt magával mindent, mit

Teljes bejegyzés »

Kedvencnek lenni

A kedvence vagyok. Voltam. Ki se kellett mondania. Tudtam. Ahogy rám nézett, ahogy velem beszélt, amiket csinált velem. Tudtam, hogy a kedvence vagyok. Gyerek, pincsi,

Teljes bejegyzés »