-
Vihar közeledik!
Beborult! A boltív már nem ragyog!
A felhők hömpölyögve összegyűlnek!
Teljesen eltakarják a napot,
S mint szürke takaró, az ég ránk terül!
Vihar közeledik!
Már a madarak énekét sem hallom,
bokrok mélyére bújt a feketerigó!
Csönd a fülemben zakatol!
Nem hull az ár, vár a förgeteg!
Fény cikázik a felhők alatt.
Közben a horizont gégéje remeg!
Egyszer csak hirtelen!
Mordul az ég, mint recsegő jég,
s a felhők között végigszalad!
Félelmetes! Összerezzenek!
Nem a föld remeg a lábam alatt,
az égbolt torka az,
amely dühében szétszakad!
A szél bőszülten feltámad,
süvít a házak között!
Belekap a fák lombjaiba,
recsegve-ropogva ágakat tör,
és a földből gyökerestől kitépi!
Fájdalmát a földön szétteríti!
Ijesztő, milyen hatalmas erő!
Mint elszabadult vad, dühöngve lecsap,
s nem eső ez már, égi harc!
Nincs menedék, leszakad az ég,
bőrömet korbácsolva a víz veri!
S tudom, hogy fájdalmamban örömét leli!
De elül a zaj, szűnik a harc, már nem mozdul semmi,
megáll az óra, nincs ki újra felhúzza!
Nincs több csepp, sem dörrenés,
csak a feneketlen sötét marad!
Csitul az ég! Enyhül a szél!
Messzire vonul a fenevad!
Bőrig ázva, fázva, szívem vadul kalapálva,
várom, hogy a nap felragyog!
De itt nem sarjad már élet, csak néma pusztaság!
S a sár alatt alszik az egész világ!
A természet ma megmutatta, a hatalom ereje nála van.
Author: Martha Rozalie
Szeretem a keresztnevemet mert édesanyámtól ez a második ajándék, amit kaptam születésemkor, Márta. Őt Rozáliának, legidősebb nővéremet Rózsának hívták az ő tiszteletükre Martha Rozalie. Gyerekkorom óta szeretem az irodalmat, a verseket, könyveket, Hoffman Ádámné tanárnőmnek köszönöm, hogy megerősített ebben. Nem válogatok, de vannak örök kedvenceim: Tóth Árpád, Ady Endre, Edgar Allan Poe, Alexandre Dumas, Daniel Keyes, Mélissa Da Costa, csak néhány. Minél több magyarkortárs: Bonnie Marcelé, Tóth Krisztina, Fábián Janka, Zsiga Henrik, és még sokan. Ha olvasok, megszűnik körülöttem a világ, átadom magam teljesen a leírt szavaknak, azonosulni tudok a szereplőkkel érzéseikkel, ha szenvednek szenvedek velük, mélyen át érzem fájdalmaikat, örömeiket. A helyszíneket magam előtt látom a legapróbb részletekig, atlasszal követem merre járnak. Érzem az illatokat, számban az ízeket. 2025 október óta írom le a gondolataimat. Az írással az érzelmi konfliktusaimat enyhítem. Melegség jó érzés, ha írok, akár éjszakákon keresztül, ha rám jön. Szeretnék fejleszteni az írásom minőségén, színessebbé, érthetőbbé, élvezetesebbé tenni. Az élet ajándékának tekintem, hogyha másokkal megoszthatom, fájdalmaikban osztozhatom, örömet szerezhetek írásommal.
